Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Paradicsom
pusztulásból. Sajnos, ma már nem tudjuk, hogy mi volt akkor ott, s mi semmisült meg. Csak annyi volt, amennyit szűkmarkúan sikerült átmenteni. Ez pedig, amint a reprezentatív ábra mutatja, nem sok volt. A „szelekciót” nem nemesítő ember végezte! Csak az érdekesség és nem a célszerűség érdeke vezette! Sajnos, nincsenek adatok, hogy a paradicsom mikor lett termesztett növény. A régészeti adatok azt bizonyítják, hogy az i. e. ötödik században a paradicsomot az indiánok termesztették, és élelmiszerként fogyasztották. Sajnos, korábbi adatok hiányzanak, hiszen valószínű. hogy a sok ezer évre visszatekintő ősindián növénytermesztés nem sokkal régebben fogta kultúrába a paradicsomot. A paradicsom őshazája és leszármazása Jenkins szerint (1948) a paradicsom géncentruma Dél-Amerika nyugati partvidékén van, azon a területen, amely az egyenlítőtől észak és dél felé a 30. szélességi fokig terjed. A géncentrum tehát Mexikóból kiindulva Észak-Chiléig terjed. Vavilov szerint a paradicsom géncentruma ennek a területnek csak a déli fele, azaz Ecuador, Peru és Bolívia területén lenne. A régészeti kutatások, valamint a vadparadicsom-fajok formagazdagsága alapján szükséges volt a géncentrum bővítése északi irányban is. A paradicsom ősi alakját illetően többféle elképzelés látott napvilágot. Ezek szerint: 1. A fejlődés két lépcsőben történt; előbb a Solanum pimpinellifolium-ból ( = 5. racemiflorum, S. racemigerum) kialakult a S. lycopersicon var. cerasiforme (cseresznyeparadicsom), majd utóbbiból a többi változatok keletkeztek (78. ábra). Nyilvánvaló, hogy a gömbölyű bogyók az ősibb típust mutatják, és a többi, eltérő alak mutációval jött létre. A fejlődés menete minden mozzanatában mutációval történt (Hackbart elmélete). 2. A paradicsom ősi alakja a cseresznyeparadicsom (var. cerasiforme), tehát vad változata, amelyből mind a kultúrváltozatok, mind pedig maga a S. pimpinellifolium is mutációval létrejött. 3. A kultúrparadicsomnak volt egy közös vad őse, amely egy vagy több vadfajból lépésről lépésre keletkezett (keresztezések és mutációk révén). Ebből az ismeretlen ősből (amely talán már nincsen is meg) fejlődött ki az azonos leszármazási fokon álló L. pimpinellifolium és a S. lycopersicon var. cerasiforme, mint a paradicso155