Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Burgonya
Burgonya Európai (és más világrész) vonatkozásban a burgonya „fiatal” kultúrnövény, kivéve Dél-Amerikát, ahol a burgonya termesztése és a burgonyának termesztett növénnyé alakulása évezredes múltra tekint vissza. Sajnos, a burgonya évezredes múltjáról semmit sem tudunk, mivel a burgonyának csak a gumóit használják szaporítóanyag- és élelmiszerként, takarmánynak, illetve ipari nyersanyagnak. A gumó megfelelő tartósítás nélkül csak rövid ideig áll el, különben hamar elrothad, megsemmisül. Romlása olyan gyorsan következik be, hogy még a barlangok konyhahulladékai sem őrzik meg maradványait. így, sajnos, a burgonya keletkezésének múltjáról még hozzávetőlegesen sincsenek adataink. Nem kétséges azonban, hogy a burgonyát az ősindiánok hamar termesztésbe fogták, s szükségleteiket nem a vadontermő növények gumóinak gyűjtögetéséből biztosították. így csak azokat az adatokat ismerjük, amelyeket a felfedezések alkalmával találtak, illetve leírtak. Ezek pedig csak a burgonyatermesztés fejlett formáját adták hírül, amelyet az óvilágban is utánoztak, illetőleg továbbfejlesztettek. Vita a keletkezés helyéről A burgonya múltjáról azonban bizonyos kultúrtörténeti leletek, így az agyagedények tájékoztatnak, amelyeken az óindián művész a burgonya alakját utánozva, illetve felhasználva készítette agyagedényeit. Ezek a burgonyát motiváló edények (70. ábra) a feltárások során előkerülve csak arról tájékoztatnak, hogy akkor, amikor az készült, már termesztették (ismerték) a burgonyát. A burgonyát ábrázoló kerámiamunkák alapján a kultúrtörténészeknek az a véleménye, hogy Peru partvidékén, csak a Proto-Chimu korszakban, 70. ábra. Indián „burgonyás” edény a Proto- Chimu kultúra korából (i. u. 200) (Salaman nyomán Papp E. rajza) 140
