Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Répa
vele. Csak nagyon sok idő elmúltával, a XVIII. század vége felé honosítják meg ismét, de már több sikerrel. A ciroktermesztés a XIX. században Franciaországban és Portugáliában is erősen fellendül, különösen a szemes- és cukorcirok termesztése. A XIX. század elején nálunk is megpróbálkoznak a cukorcirok termesztésével (Nyitra, Komárom és Miskolc környékén), de nem annyira ez, hanem inkább a seprűcirok termesztése honosodik meg az ország déli megyéiben. A cukorcirok csak jóval száz évvel később honosodik meg hazánkban véglegesen, kezdetben mint cukorpótló, később takarmánynövényként. Csak a második világháború után kezdik el a szemescirok termesztését és nemesítését. Seprőcirok termesztésében hazánk speciális helyet foglal el a világon. A ciroktermesztés nagy fellendülése az USA-ban csak századunkban tapasztalható, noha a XVIII. század elején már a néger rabszolga-szállítmányokkal a cirok Amerikába is eljutott. Sokáig csak mérsékelt volt a részesedése a mezőgazdasági termesztés teljesítményéből, manapság azonban a negyedik legfontosabb termény (1. kukorica, 2. búza, 3. szója és 4. a cirok). Az amerikai farmerek nem ok nélkül becsülik meg a cirkot. A cirok igen kiváló szemes- és zöld tömegtakarmányt terem. Termesztése újabban Dél-Amerikában is nagyon terjed, különösen Argentínában. Sajnos, nálunk éppen csak megtűrik a cirkot a termesztésben, vetésterülete alig számottevő. Répa A répának, mint zöldségnövénynek a termesztése aránylag elég régi múltra tekint vissza. Szicíliában az i. e. 1000 évben már a fehér és a vörös répát kerti növényként termesztették (természetesen a történelem előtti és korai történelmi időkben még nem ismerték). Szicíliából a föniciai hajósok magukkal vitték vetőmagját és Szíriában i. e. 800. évben, sőt ugyanez idő tájt Babilonban is termesztik már. I. e. 425-ben a „salátarépát” az ókori Görögországban mindenütt ismerték, és kedvelték. Az ókori Itáliában is elterjedt termesztése, és mint szicíliai répát emlegették. A rómaiak terjesztik el a répát Germániában is, s ott meghonosodik a termesztésben. Nagy Károly „Capitulare de villis” i. sz. 812-ben kelt művében úgy ír a répáról, hogy annak termesztése minden gazdaság kertjében szükséges. 133
