Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Kukorica
van (kínai szemescirok). A másik, elég regényes lehetőség: a cirok a tengeráramlattal Afrikából jutott el a mexikói partvidékre (már említettük, hogy a lopótök is úgy juthatott oda!). A közelmúltban végzett HEYERDAHL-féle kísérlet tanulságosan bizonyította, hogy ez a lehetőség több, mint valószínű. Nem lehetetlen, hogy az afrikai neolitkori népek kezdetleges ,.hajóikkal” vihettek magukkal lopótököt és cirkot is (élelmiszerként). Persze, mindez nagyon regényesen hat, a lehetőség azonban megvan! Úgy vélem, nem kell elvetni Schiemann és mások elgondolását... Az „őskukorica"-elmélet Nézzük azonban a másik keletkezési elméletet. Eszerint a kukoricának valamikor nagyon régen élt már vadon termő őse az amerikai kontinensen. Ezeket támogatnák az újabb leletek, amely szerint állítólag kukorica pollent találtak volna olyan régi rétegekben, amelyek korát i. e. sok tízezer évre becsülték. Fennáll a kétség, hogy ezek a fosszilis pollenek valóban a kukorica virágporai lennének? Érdekes azonban, hogy a vadon termő kukorica nem maradt meg, az irodalomban e faj kipusztulását tételezik fel. Vajon miért pusztult volna ki az őskukorica? Abban az időben még nem lehettek olyan ,,kultúrhatások”, amelyek kiirtották volna az őskukoricát. Mindezt klímaváltozások sem igazolják. Kétségtelen, hogy az őskukoricának addig kellett ottmaradni, amíg az ősindián kb. i. e. 10 000 évvel ezelőtt termesztésbe nem fogta. A kipusztulás csak ezután következhetett. Valóban így történt-e? Egyszóval, semmi biztosat nem tudunk! Mindkét származási elméletben vannak gyenge pontok. Magam inkább a ScHiEMANN-féle elgondolást tartanám valószínűbbnek. Bárhogyan is van, annyi bizonyos, hogy a termesztett kukorica mai nagy teljesítőképességű formakörének kialakítása az ősindián népek csodálatos mestermunkája volt. E tekintetben nem maradtak el az ókori neolit népektől, s csak csodálattal adózhatunk nekik! A kukorica „bölcsője" Mielőtt tételesen foglalkoznánk a kukorica eddig feltárt régészeti adataival, vizsgáljuk meg a géncentrum kérdését. Még 130 évvel ezelőtt, annak ellenére, hogy ismeretes volt, hogy az első kukorica hogyan került Európába, olyan felfogás is uralkodott, hogy a nö120
