Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Kukorica
HaUstadtból és Merseburg vidékéről) még az ősibb formákat mutatják. Európa ezen vidékein a klíma hűvösebb jeliegűre való változása, éppen úgy, mint a rozs esetében is történt, kedvez a zab termesztett növényként való felléptének. Az átalakulás ekkor már gyorsan megy, s a vaskor középső, majd fiatalabb időszakában a feltárások kultúrrétegeiből előtűnik a maihoz hasonló kultúrzab. Ez a kialakulás minden valószínűség szerint Észak-Németország területén történt. A héla zab (Avena fatua), a termesztett zabunk őse sajátos sztyeppe-növény. Ez a növény vándorol keletről nyugatra, részben a szél közvetítésével, részben a termesztett gabonával. A héla zabból a germán népek alakítanak termesztett növényt, s a rómaiak is általuk ismerik meg az új kultúrnövényt. Plinius már ír a zabról, s megjegyzi, hogy a germánok termesztik, és belőle készítik kedvelt ételüket: a zabkását. Más népek is tőlük tanulják meg a történelmi időkben termesztését, és abraktakarmányként használják. Valószínűnek látszik, hogy a rómaiak északi tartományaikban is szívesen vetik. Hazánkban ennek egyik tanúbizonysága a Budakalászon feltárt római őrtorony, amelynek romjai alól búza, köles, borsó, rozs maradványaival a zab is előkerült. Szórványosan később is kerültek elő leletek, bizonyítva, hogy a letelepedett magyarok is ismerték a zabot, s talán éppen úgy termesztették takarmányként, mint napjainkban. Hazánkban a zab nemesítésével többen foglalkoztak, és foglalkoznak ma is. Különösen érdekes nemesítési cél az őszi zab előállítása. Közismerten a zab a tél zordsága iránt nagyon érzékeny, s így nálunk inkább a tavaszi zabot termesztik, noha jó télálló őszi zabnak is nagy jelentősége volna. Kukorica Származásán az utóbbi évtizedekben sokat vitatkoztak, s több elmélet látott napvilágot keletkezéséről. Az újabban végzett közép- és dél-amerikai ásatások már azt mutatják, hogy közel olyan régen vált kultúrnövénnyé, mint az óvilági gabonák. A kukorica leszármazásának nyomonkövetését rendkívül megnehezítette az, hogy e növénynek sem vadon termő alakja nem él, sem nagyon közeli vad fajrokonát sem találták. A kukoricának csak 8* 115
