Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)

A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Árpa

(szent domb) kultúrrétegeiben találtak. Innen csak kétsoros árpa maradványai kerültek elő. Amint a Jarmoban végzett ásatások megmutatták, ez a lelőhely nem a legrégebbi volt, de bizonyítják a kétsoros árpa ősibb típusát. Talán ezek és más hasonló leletek indították arra a régebbi szerzőket, hogy magyarázzák az árpa elterjedésének „északi” útját.

Nürnberg már helyesen írja, hogy nyugatra az árpa a Kisázsia— Balkán—Dunántúl vonalat követve jutott el Nyugat-Európába, ahol megérkezését és elterjedését számos kő- és bronzkori lelet igazolja (cölöpépítmények leletei stb., 54. ábra). A kő- és bronzkori feltárásokból, igen érdekesen, a toklászos árpák mellett csupasz árpák is bőven kerültek elő, bizonyítva az akkori termesztett árpák nagy változatosságát. Ma már ezeken a területeken sem csupasz árpát, de még hatsoros árpát sem termesztenek, ezek termesztése zömmel csak Ázsiában maradt meg. Ma inkább a kétsoros árpa a fontos, ez is mint a sörgyártás alapanyaga.

Csupasz árpát (amelynek szemei a toklászok közül kihullanak) kizárólagos mértékben Tibetben termesztenek. Csupasz árpát Kínában és Japánban csak 20%-ban vetnek az árpatermő területből, s hasonló mértékben a Nyugat-Himalája vidékein is. A Hindukusban már csak a magasabb fekvésben találunk csupasz árpát, de már bőven toklászos árpát is termesztenek. Európában csupasz árpákat szórványosan az Alpok magas fekvésű völgyeiben és a Balkánon, hasonló körülmények között vetnek. A tömött hatsoros árpával hasonló a helyzet: inkább Kínában, Japánban és Nyugat-Himalája vidékén termesztik. Európában csak nagyon szórványosan, szintén hegyvidékeken (Alpok, Skandinávia) található.

Hazánkban a legrégibb lelőhelyekről (Szegvár, Zengővárkony; újkőkor—rézkor) csak kétsoros árpa került elő. A bronzkori lelőhelyeken szintén kétsoros árpát találtak, de már a négysoros árpa kalászai is előkerültek (érdekesen, csupasz árpát nem említenek). A hatsoros árpa csak a bronzkor-korai vaskori időkből (Lengyel!) változatos formában került először elő. A történelmi idők első időszakában nem találtak árpa-maradványokat, csak a XI—XVI. századból és még sokkal később.

Hazánkban jelenleg mind a kétsoros, mind a szabálytalan hatsoros árpát termesztik számottevő területen, s több értékes fajtát nemesítettek is.

112