Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
Vadnövények - termesztett növények
1. táblázat. A vad és a termesztett alak közötti különbségek Vad alak Termesztett alak A természetes elterjedést segítő jellegek A természetes elterjedést segítő jellegek jelenléte, pl.: hiánya, pl.: törékeny kalászorsó szilárd kalászorsó elpergő szemek erősen ülő szemek hosszú szálkák rövid szálka vagy tar felnyíló termések zárt termések pattanó hüvely zárt hüvely apró termés és mag nagy termések és mag kemény héj úság nincs keményhéjúság egyenetlen érés egyidejű érés elhúzódó csírázás egyöntetű csírázás hosszú tarackok rövid tarackok A teljesítőképesség, pl.: A teljesítőképesség, pl.: csekély nagy kicsi termet óriás termet kis gyökérzet vagy gumó nagy gyökérzet vagy gumó nem ehető élvezetes kisebb levelek nagy levelek csekély nyerssúly és szárazsúly nagy nyerssúly és szárazsúly Élettani jellegek, pl.: Élettani jellegek, pl.: ' igénytelenség (trágya és talaj iránt)- igényesség (trágya és talaj iránt) lassú ifjúkori növekedés gyors ifjúkori növekedés általában jó ellenállóképesség gyenge ellenállóképesség ság következménye (de más növényeknél csírázásgátló anyagok hatására is van hasonló jelenség), mint ősi jelleg, a termesztett növények körében is megfigyelhető s nem előnyös tulajdonság. A vadon termő alak fennmaradását a természettől „kapott” biztosítékok, fontos jellegek segítik. A termesztett alakok java része már úgy eltávolodoit az ember gondoskodása és kiválogató munkája folytán a természetes, fajfenntartó tulajdonságaitól, hogy magára hagyva, a vad környezetben már nem is állná meg a helyét, hamar megsemmisülne. Erre legjobb példa a kukorica. A csőről a szemek csak morzsolással szedhetők le, olyan szorosan rögzítettek a torzsatengelyhez. Azonban nemcsak a szemek nem válhatnak el a növénytől, hanem maga a cső sem (tömi kell!). így a szemek két-10
