Mándy György: Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? (Budapest, 1971)
A fontosabb termesztett növények származása és elterjedése - Búza
A közönséges búza kialakulása A búza leszármazásának története a csúcspontját akkor érte el, amikor a változatos előzmények után a közönséges búza (Triticum aestivum) megjelent a termesztésben. A hexaploid búzák sorozatában a közönséges búza a legkívánatosabb alakulás, hiszen mindazokat az előnyöket, amelyeket a termesztő megkíván, a legjobb formában „tálalja”. A kalász már nem törékeny, a kalászkákban a termékenyülés átlagosan 3 szemet biztosít, de mód van többre is, tehát a termés ugrásszerűen megnövekedik, és a szemek kihullanak a toklászok közül. Igaz, hogy utóbbi esetben megnövekedik a pergés, de akadnak a szemet jól megtartó típusok is, s akkor ez a hátrány már nem számottevő. Pergésre, természetesen, a törékeny kalászorsójú búzafajoknál is lehet számítani, sőt talán nagyobb mértékben, mint a szilárd orsójúaknál, de ott a szemek száma általában kevesebb, és hátrányos a fellevelek burkából való kidörzsölés munkája az őrlés előtt. Nem csoda, ha a termesztési előnyök miatt a közönséges búza a szántóföldekről száműzi a primitívebb fajokat, és átveszi világszerte az egyeduralmat. Érdekes, hogy a közönséges búza az őskorban nem a mai típusával hódította meg a neolitikus szántóföldeket. Egy különleges kalászú közönséges búza került még akkor a termesztők kezébe: a törpe vagy tömött kalászú búza (42. ábra), amelyet régen külön fajként is tartottak számon: Triticum compactum néven, de ma a közönséges búza változatai között sorolják fel sokféle típusát. A homológsorok törvénye értelmében az ún. Kömicke-bélyegek (Körnicke által megjelölt rendszertani jellegek) minden változatához csatlakozik a ,,compactum”-típus, pl. erythrospermum-compactoides, lutescenscompactoides stb. A ,,compactum”-típusú közönséges búza különösen kedvelt volt igen szilárd kalászáért, rövidebb szalmájáért és kiváló alkalmazkodóképességéért, amelyben a tönkölyt is felülmúlta. A genetikai kutatások alapján tudjuk, hogy a kalász tömöttsége a D-genomban levő C (compactum) faktortól függ. Érdekes, hogy az Aegilops squarrosaban ez a C faktor nincsen meg, hanem csak a C faktor, amely a kezdetleges hexaploid búza létrejöttekor mutációval C faktorra változott, s így domináló jelleg lett a törpe vagy tömött búzában. Később kialakult a C faktor hatása is, és ekkor jöttek létre a laza kalászú aestivum-wá.hozatok. A laza kalászú aestivum-\áhozatok bővebben 93
