Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)

A gyár története a felszabadulástól napjainkig

gatottsága örvendetesen növekszik. Hadd említsünk összehasonlítás céljából a látogatók számbeli növekedésének illusztrálására két adatot.

A ..Magyarország" c. újság 1939. november 28-i száma arról ad hírt. hogy évente 10—12 ezer látogatójavolt a gyári múzeumnak. Az 1966. évben mintegy 30 ezren keresték fel a gy ár újjá varázsolt múzeumát. A különböző világkiállításokon, évente a Budapesti Nemzetközi Vásáron, a Szegedi Ipari Kiállításokon, a külföldön rendezett herendi bemutatókon. Országos Vándorkiállításokon bemutatja a gyár legújabb technológiai és művészi eredményeit. E kiállításokon kapott kritika és elismerés nyújt kiindulóalapot új tervezéseihez. Ezzel nem sodródik a közönség uszályába. hanem a széles tömegek igényeinek reális felmérésével biztosítja a jövőben termékeinek korszerű, igényes műv észi kivitelét. 1970. áprilisában Párizsban nagy sikerrel megrendezett, önálló herendi kiállítás is ezt a célt szolgálta. Megállapítani a külföldi szakkörök véleményét, meggyőződni, hogy helyes úton járunk-e? E célkitűzésen túl kultúrmissziót is betöltött nagy történelme során első ízben megrendezett önálló külföldi kiállítása, mert saját művészetének bemutatása mellett alkalmat nyújtott arra. hogy a rendkívül igényes párizsi közönség és művészeti kritikusok előtt a magyar iparművészet sokoldalúságára is felhívja a figyelmet.

A stíluskorszakonként enteriőrben bemutatott porcelánok nagy elismerésre találtak, amely Párizson keresztül Európában is megerősítette eddigi jó hírnevét, s azt a művészeti törekvést, melyet Herend korunkban követ.

Nem lenne teljes a képünk Herend történetéről, ha a gyár történeti adatainak birtokában nem v onnánk le a küzdelmes év tizedek tanulságait, hogy azok mintegy a múlt tükréből visszaverődve figyelmeztessenek, és óvjanak a buktatóktól.

Herendet gazdag múltja kiemeli abból a szokványos érdekkörből, amely hazánkban és külföldön is bármely tisztes ipari vállalkozást megillet.

Neve azon ritka európai porcelángyárak mellett szerepel, mint Meissen. Sèvres. amelyeket időálló formák, kézifestésű dekorok tesznek egyedivé, s kizárják az összehasonlítást más gyárakkal. De ez a megbecsülés és név kötelez is! Herend ehhez a porcelánművészeti együtteshez tartozik, de soha nem idegen tőle a magyar hagyományokhoz kötött stílus, s a magyar szellemből, tradicióból fakadó új.

Herend története nagyszerűen példázza, hogy csupán az anyagi haszon követése zsákutcába vezet, míg a művészi eszményért hozott áldozat éltető erő.

Nem egyes nevek tették Herendet naggyá, hanem a gyár együttese, a társadalom támogatása. Megtette volna-e Herend ezt az utat. ha Fischer csak egyedül tervezget, ha nincsenek mellette áldozatvállaló munkások, vagy az újabb korban nem élvezte volna az ország jeles művészeinek támogatását?

E tanulságok felidézésénél hamarosan felvetődik a gondolat, vajon mindez hogyan jelentkezik a mai gyár életében? A herendi gyár látogatása megnyugtató képet ad. Sokat jártam a gyárban. így alkalmam volt szürke hétköznapjaiba is betekinteni. Nem hivatalból, hanem azért, mert szeretem a gyár művészetét, történetét, szellemét. Az igazgatói irodában fiatal vegyészmérnök fogad, a főmérnöki irodában ugyancsak. A korongos és a gipszműhelyekben, az égetőkemencék mellett, a festődében a munkások 87