Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)
A gyár története a két világháború között
dalini élet hölgyei, gavallérjai, bohócai, a színházi élet nevezetességei, balett-táncosok, operaénekesek. Majd a mindennapi életből vett képek: iparosok, utcai árusok, koldusok, katonák, parasztok, a gyermekvilág örömei és bajai. Mindezek teljes valóságban, kedves, naiv bájjal elevenednek meg művein. Az emberi élet az allegorikusán ábrázolható szerelem, az erény, a négy évszak, a négy világtáj, két- és többszemélyes csoportok formájában jelentkezik. Herend is, mint a többi európai porcelángyárak, Kaendler nyomában indult el. Hatása alatt állanak a XIX. század herendi kisplasztikái alkotásai is, mint a „Herendi kakas”, a „Víz és a levegő”. Fischer Mór korával lezárult az addig is szórványosan gyártott önálló kisplasztika. A részvénytársaságok idején szünetelt, csak az újonnan megalakult részvénytársaság idején indult el ismét gyártásuk 1924-ben, Kelety Sándor alkalmazása nyomán. Utána még 154 kisplasztikái tervező írta be nevét Herend történetébe. Porcelánban gondolkodó finom plasztika széles skálája kelt életre, amelyet mindig vidám ötletgazdagság kísért. Szellemét a klasszicizmus sugalmazta, de a kor mozgatóerői is beleszóltak, helyet kaptak benne. E porcelánművészeti ág számára írt nyelvezetet Herend néhány kivétellel mindig megértette, az emberi elgondolásoknak így igényes, művészi hangsúlyt tudott biztosítani. A kisplasztika nagyon igényes. Nemcsak jó műalkotásnak kell lennie, hanem porcelánra alkalmas jó plasztikának is, amely mindig magán viseli az anyagszerűséget. A porcelán „miniatűr plasztika” tisztán kiérett formákat kíván. Plasztikailag „keménynek” kell lennie, mert a máz az éleket eltompítja. Ha olyan hatásra tör, melyre a márvány, vagy a bronz alkalmas, elveszíti a porcelán adta előnyöket. A vakító fehérségű máz, és a színek ellentétét és e kettőnek harmóniáját tökéletesen ismerő művésznek viszont gazdag plasztikai elképzelések valóra váltására ad lehetőséget. Nézzük meg, hogy Herend e sokirányú feladatot hogyan oldotta meg. Kisplasztikái művészetében felölelte szinte valamennyi lehetőséget, amit elsődlegesen sohasem az üzleti érdek irányított, hanem a kísérlet, a művészi elvek őszinte érvényesítése, s a jövő alakítása. A gyár főtörekvése volt e téren a magyar művészi tehetség szerves bekapcsolása a termelésbe. Herend szinte tárházát képezte a gyári művészek alkotásain kívül azoknak a kisebb vagy nagyobb mintázott modelleknek, amelyeket nevesebb szobrászművészeink adtak a gyárnak. A tervezésnek rendkívül gazdag témakörét találjuk. Madár, különféle állatszobrok, magyaros, vallásos tárgyú, keleti jellegű szobrok, aktok, sport- és jellemszobrok, híres személyiségek mellszobrai, átvilágítható képek, plakettek. Kelety madár- és állatfiguráival indult el Herend kisplasztikájának új sora, majd a kakas, a vörösbegy-pár, a kacsapár, az élethű ábrázolású farkaskutya tartoznak az első tervezések közé. Később Hubay Andor baglya, Lipthay Mária levelibékája, Vastagh Éva nyúlpárja fejezik be az állatfigurákkal elindult kisplasztikái művészet kezdeti szakaszát. A harmincas években mintegy 150 kismadár és 200 különböző állatfigura került ki a herendi kemencéből. A naturalisztikus ábrázolásban alkotott madárszobrok káprázatos színorgiája mellett a szivárvány színskálája szinte szegényesnek tűnik. A gazdag madárfigura-parkban figyelemre méltó Gácsér Kata erősen természetmegfigyelésen alapuló turulja. Az 69
