Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)

A gyár története a két világháború között

közül ki kell emelnem a Herendi Porcelángyárat, melynek produktumai a szenzáció erejével hatottak. Olyan benyomást tesz az emberre, amit egyhamar nem feledhet el."

Nem térhetünk a 30-as évek utolsó, még eredményesebb korszakának tárgyalására anélkül, hogy az elismerés hangján ne emlékezzünk meg a húszas évek közepétől megtett évtizedes útról. Amikor a súlyos gazdasági nehézségekkel küzdő országban nem számított ritkaságnak, ha egyegy jól megalapozott gyár bezárta kapuját.(183) amikor az összehasonlíthatatlanul komolyabb porcelángyártási adottságokkal rendelkező Csehszlovákiában a porcelángyárosok ..Yerband‘"-ja különböző nehézségekre való hivatkozással a porcelán árát 20%-kal felemelteti 84) s amikor a sévres-i állami porcelángyárat évenként több mint 600 ezer frank támogatással tudták csak fenntartani, ugyanakkor a herendi gyár nemcsak eredményesen harcolt a gazdasági válságokkal, hanem nagy energiával megszervezte külső és belső piacát, művészileg is állandóan újat nyújtott, s a világkiállításokon ismét visszahódította Herend hírnevét.

A harmincas évek közepétől Herend történetében a prosperitás kora kezdődött, ami a gyári élet minden területén megnyilvánult. Rosenthal Vilmos 1931-ben a herendi gyár megtekintésekor azt a véleményét nyilvánította. hogy a gyár szerinte kb. 160—170 ezer pengős nettó áruforgalom és mintegy 300 ezer pengős árueladás mellett tartósan tudna existálni. Herend ezt a termelési színvonalat 1935-ben elérte, s valóban további kölcsönre már nem szorult. A gyár jelentős műszaki reorganizációja lehetővé tette a belső piac további kiszélesítését újabb árleszállítás útján.(185)

A külkereskedelmet rendkívüli energiával, s igényes művészi előkészülettel alapozta meg. Általában a gyár termékeinek mintegy 1/3-a került exportra. 1934-ben azonban a gazdasági elzárkózódás általános elvvé vált a jelentős európai országokban, emiatt Herend exportja lényegesen visszaesett. Szükséges volt minden külföldi piaclehetőség kihasználása. Herend sikeres chicagói kiállításával megszerezte az amerikai piacot.

Az 1935-ben elért kedvező gazdasági lehetőségeit az Amerikai Egyesült Államokban nem utolsósorban az a körülmény is lehetővé tette, hogy az amerikai kereskedők idegenkedtek a német piactól. Ekkor csatlakozott Herend vevőköréhez a gyárral még ma is élénk kapcsolatban álló Hall House cég.(186)

A világkiállításokon ismét régi fénnyel és sikerrel vett részt. Tradicionális termékei, a magyar életet ábrázoló, ötletes, a porcelán-bravúrt képviselő figurái nagy tetszést arattak. A fokozott gyártásban továbbra is szerepeltek a „Viktoria”, a ..Siang Noir", „Miramare” mintás készletek, a magyaros motívumú dísztárgyak, sőt az addig Angliából importált barna angol teáskészletek is. 1935-ben Brüsszelben aranyérmet. 1937-ben Párizsban Grand Prix-t nyert. Az 1935-ös rigai, majd az 1936-os tallini kiállításokon osztatlan sikert aratott. Az észt államelnök a kiállítás után nagy mennyiségű herendi porcelánt rendeltél87) 1936-ban a varsói Asztalterítési Versenyen az Iparművészeti Múzeum herendi porcelánnal díszítette fel a magyar asztalokat. Magyarország ezekkel elnyerte a nemzetközi asztalterítési verseny „világbajnokságát". A Lipcsei Vásáron 1937-ben a gyár termékei — bár 450 szakmabeli gyár állított ki — nagy tetszést nyertek, s a vásár a gyár jelentős megrendelésével zárult. A korabeli sajtó különösen a magyaros figurákat, az újonnan alkotott delfin-sorozatot és 67