Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)
A gyár története a két világháború között
1920-ban végre sikerült az anyagbeszerzést biztosítani, s ezzel csekély létszámmal megindult a termelés. Mindenki reménységgel tekintett az ódon épület égetőkemeneéinek felszálló füstjére. Hiszen e füstgomolyag jelezte a falu főkeresetének, ősi hivatásának újjáéledését, amit négy évig nélkülöztek. A háború okozta súlyos gazdasági helyzet minden gyárnak új feladatot szabott. Jól megalapozott üzletmenettel rendelkező gyáraknak is új utakat kellett keresniük. A lakosság fogyasztóképtelensége, munkanélküliség, a közhivatalnokok alacsony fizetése nem kedvezett a luxust jelentő igényes porcelániparnak. Ebben az új korszakban az öregedő Farkasházy Jenő teljesen elvesztette lába alól a talajt. A bizonytalan gyárvezetés adott lehetőséget arra, hogy Herenden 1921-ben új, konkurrens gyár alakuljon Nagy Jenő és kétes múltú részvényes társainak tőkéje alapján. A részvényesek rendkívül vegyes foglalkozásúak, közöttük kiselejtezett templomi felszereléseket forgalmazó részvénytársaság igazgatója és csarnoki zöldárus is volt. Kezdetben „Herendi Porcelán Gyár”, majd később kényszerűségből „Magyar Porcelángyár” nevet vett fel. Csehországból hozatott olcsó porcelánokra ismert herendi mintákat festettek, s „Herend” porcelánjeggyel látták el. A laikus közönség valódi herendi porcelánként vásárolta ezeket. Nagy Jenő pedig busás üzleti haszonra tett szert. Végleges gyáralapításra gondolt, kérelmét hamis községi bizonyítvánnyal támasztotta alá. Farkasházy közokirat hamisításért perbe fogta a herendi jegyzőt, aki közben öngyilkos lett. Ugyancsak pert indított az új RT. ellen is, egyrészt, mivel a herendi gyár régi mintáinak festésével a gyár hitelét rontotta, másrészt mivel különböző újságokban cikkeket helyeztetett el arról, hogy a régi herendi gyár megbukott.! 162) Végül is a kereskedelemügyi miniszter az új vállalat telepengedélyét „köztekintetekből” végérvényesen megtagadta.! 163) A nehézségek azonban nem szűntek meg, anyagbeszerzési gondok, újabb súlyos pénzügyi zavarok miatt ismételten hosszabb-rövidebb időre leállt a gyár. A Nagy Jenővel 1925-ig húzódó polgári per Farkasházy amúgy is gyenge szervezetét teljesen tönkretette. A gyár fennmaradása megint központi kérdéssé vált. Hivatalos szervek, s maga Farkasházy Jenő is keresi a kivezető utat, amelyen a régóta szükségessé vált üzemfejlesztési munkálatokat keresztiilviheti. Közben Fischer Emil, Farkasházy másodfokú unokatestvére — a jól képzett porcelángyáros és kereskedő — tisztán látva a herendi gyár elkerülhetetlen csődjét, lépéseket tett a gyár jutányos megszerzésére. Herend nagy hírnevére számítva, a gyár további fejlesztéséhez — a rossz gazdasági helyzet ellenére is — reményeket fűzött. Ezért még időben megvásárolta a gyárral szomszédos telkeket, s egy esetleges kölcsön ügyében tárgyalást folytatott különböző bankokkal. * A GYÁR TÖRTÉNETE A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT Farkasházy baráti körére hallgatva új érdekkörbe kapcsolódott, és gyárát 1923. szeptember 5-én részvénytársasággá alakította át a Floyd és Mobil bankok közreműködésével, 500 millió korona alaptőkével.! 164) Az érdekeltség a részvények csekély részét a nagyközönség körében helyezte el, a többit a saját kebelében tartotta meg. A részvények majoritása (50%) Farkasházy kezén maradt, aki mint művészeti vezérigazgató a gyárat továbbra is vezette.! 165) 63
