Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)

A gyár fénykora 1851-től 1873-ig

tesse ki a királyi udvar porcelánkészletét. A nagykövet próbálkozásai sem Németországban, sem Hollandiában nem jártak sikerrel. Midőn Bécsben a herendi porcelángyártásról értesült, megrendelésével a gyárhoz fordult. Egy évig folyt a gyárban a máz- és a masszakísérlet, míg sikerült a készletnek megfelelő anyagot előállítani. Fischer számolva megbízóinak bizalmatlanságával, személyesen vitte a készletet Turinba. Megérkezése után engedélyt kért. hogy a készletet saját ízlése szerint rendezhesse el. Eközben a Herendről hozottakat helyezte az eredeti kínaiak helyébe. Fischer jól számított, mert a bíráló urak véleménye rendkívül szigorú volt. A legnagyobb elismerés hangján nyilatkoztak, amikor Fischer feltárta az igazságot.(83)

A Wiener Abendpost 1864-ben a herendi porcelán osztrák múzeumi gyűjteményének ismertetése alkalmával a Ming-minta sikeres herendi megoldásáról a következőket írta. ..A csésze színei az ún. Ming-mintához tartoznak, ahol bizonyos jelenetek meghatározott színekben vannak előállítva, ami a XII. században gyakori divat volt. De a technikai nehézségek miatt a chinaiak felhagytak a ..Ming" mintával és elfeledték. A számos szín. mely e mintát alkotja ugyanis mind más-más hőfokot igényel. Ha azokhoz alkalmazkodunk, amelyeknek erősebb tűz kell, akkor a többi színek elégnek, ha ezekre ügyelünk, akkor a másikak nem égnek ki. Ezt a nehézséget az említett csészénél sikerült legyőzni, mely a régi „Ming"’ mintának tökéletes, kifogástalan utánzata. A szakértő ezen a csészén is megláthatja, hogy Fischer úr a maga szakjában mindenhez ért."(84)

A tragikus sorsú Miksa mexikói császár miramare-i kastélya számára készült az eredeti elgondolás szerint mexikói tájjellegű ..Miramare" minta a XIX. század közepén. Dekorfestése máz alatti kék kobalt színnel készült. A minta előterében gazdag termésű gyümölcsfa és őrtoronyszerű épületrész áll. Háttérben pagoda, mellette rom. A gazdag aranyozás és dús guirland nem okoz zsúfoltságot, sőt korához méltó porcelán igényességéről tanúskodik.

Az 1850-es évek elején a herendi múzeumban őrzött eredeti kínai csésze után gazdag mellékmotívumokkal készült a Gödöllő-minta. Erősen keleti benyomást kelt. Stilizált fatörzsek és virágmotívumok részben téglavörös, részben színtelen hasábos alapcsíkokon. A fül gyanánt használt mandarinfigurákkal és egyéb stiláris módosításokkal igényesen egészítették ki az eredeti kínai mintát. A mértani pontossággal festett alapcsíkok révén egyike a legdekoratívabb kínai stílusban készített mintáknak. Eredetileg ..Siang Rouge”-nak nevezték. Amikor e szervizt a gödöllői királyi kastély számára Ferenc József nejének. Erzsébet királynénak ajándékozta, a minta a ..Gödöllő” nevet vette fel.

Ha az alapot képező színes csíkokat sárga színben festik, úgy a ..Siang Jaune”, ..Sárga Siang” minta a neve.

Az Esterházy grófi család egyik tagja, aki moszkvai követ volt, hozta magával Magyarországra a XIX. század közepe táján a róla elnevezett ..Esterházy” minta előképét. Egyszerű, eredetileg téglavörös alapból kikapart stilizált sás virágminta mellett kínai betűk vannak, amelyek fehéren ugranak ki. hol téglavörösre, hol sötétzöldre festett alapból.

Már a holicsi fayence-gyár is alkalmazta egyes motívumait az eredetileg kínai „Cubash” mintának. A barnásszürke csigavonalakkal díszített alapon színtelen mezőnyben ügyesen elhelyezett stilizált „Familie rose”