Sikota Győző: Herendi porcelán (Budapest, 1970)

Jegyzet

vezetője, Nagy Jenő adta. A bíróság hitelrontás vétségében 2,400 korona pénzbüntetésre ítélte.

(163) Kér. Min. 94731/1922. — Gyári Levéltár. Fischer Jenő törvényszéki beadványa.

(164) Gyári Levéltár. Mobil és Lloyd Bankokkal kötött egyezmény 1923. július 19. Veszprémi járási főszolgabírói iparengedély E 4724—1923.

(165) Gyári Levéltár RT. iratok, 1923.

Győri Állami Levéltár kereskedelmi és iparkamara iratai. Farkasházy Jenő cégbejegyzésének törlése és bejegyzése. Cégnyilvántartó könyv Cg. 272/1923. sz. Cg. 82/2—1924.

(166) Gyári Levéltár RT. iratok 1925. (A gyár 1925. május 7-én Rácz Vilmától 200,000 koronát vett fel, mely összegért a gyár heti 1 %-os jutalékot fizetett.)

(167) Gyári Levéltár RT. iratok 1927—28. Herendi gyár kérvénye a kereskedelemügyi miniszterhez.,,Amikor jogelődünk Farkasházy Jenő 1896. évben a Herendi Porcelángyárat átvette, azon kikötéssel, hogy a gyárat mint porcelángyár műintézetet fogja fenntartani és abban évenként legalább 16 tanoncot fog alkalmazni, a tanoncképzés céljaira a nagyméltóságú kereskedelemügyi m. kir. minisztérium jogelődünknek 1897. évi július hó 1-től számítandólag átalányként évi 4000,— Ft segélyt utalt ki.

A pénz akkori vásárlóképességét a maival összehasonlítva a 4000,— arany forint most legalább 16000 pengőnek felel meg. Kérjük e körülményt tekintetbe venni, továbbá azt is, hogy akkor ez a segély mindössze 16 tanoncnak képzése címén biztosítatott, viszont mi eddig 50 tanoncot képeztünk s ma is 28 tanoncunk van kiképzés alatt.”

Válasz: „Múlt évi III.hó 12-én kelt beadványára értesitem, hogy tanoncoktatás iránti kérelmét megfelelő fedezet hiányában nem áll módunkban teljesíteni.”

(168) Gyári Levéltár RT. iratok 1925. Befektetések számszerű összegezése. Gyári építkezések (munkás lakóházak építése) 40,930 kor.

Lakóházak berendezése 11,800 kor.

Gyárfelszerelések 28,450 kor.

81,180 kor.

(169) Gyári Levéltár 1925/26 évi mérleg.

(170) Gyári Levéltár RT. iratok, 1925.

(171) Magyar üveg és agyagújság, 1921.

Ez nem elszigetelt herendi jelenség, mert 1921-ben dr. József Ferenc királyi herceget a Fischer-féle

pesti Kerámiai gyár RT. igazgatóság elnökévé választotta meg. József Ferenc előzetesen feltételül kötötte ki, hogy e tisztet csak abban az esetben vállalja, ha korábban megszerzett kémiai és kerámiai tudását gyakorlatilag is érvényesítheti a vállalat üzemének irányítása révén.

(172) Gyári Levéltár RT. iratok 400—659 -1932.

(173) Gyári Levéltár RT. iratok, 1929.

(174) Gyári Levéltár RT. iratok. György per iratai. Dr. Gulden Gyula az RT. 5 %-os részvényese volt, míg apósának a részvények 25,l/2%-a volt tulajdonában.

(175) Gyári Levéltár 1930. Gépek rendelése a karlsbadi és drezdai cégeknél, a likvidált és megszűnt magyarországi gyárak gépparkját megvásárolták. ( Keramos Agyagipari RT., Fischer-féle kerámiai gyár RT. Kőbánya, Liget utca 11—13.)

(176) Gyári Levéltár RT. iratok. Igazgatósági gyűlés jegyzőkönyve, 1929. május 11. „A gazdasági viszonyok nemcsak hazánkban, hanem Európában mindenütt súlyosbodtak. Az európai államok mindinkább lehetőleg elzárkóznak a külföldi áruk beözönlésével szemben. Dacára annak tehát, hogy mi az európai különféle piacok részünkre való megszerzésének organizációja terén tetemes haladást értünk el, ennek hatását — gazdasági szempontból — eddig csak igen csekély mértékben volt alkalmunk érezhetni, azért, mert bár forgalmunk a külföldön emelkedett, a külföld elzárkózási politikájának következményeképpen áraink alakulása igen kedvezőtlen volt.”

(177) Gyári Levéltár RT. iratok, 1929.

(178) Gyári formaszámjegyzék (2 oldal) Kelety Sándor, 1924. Álló papagáj. Az újonnan megindult kisplasztikái sorozat első hivatalosan bejegyzett figurája.

(179) Gyári Levéltár, 1934. II. 5-én tartott RT. igazgatósági ülés.

(180) Gyári Levéltár RT. iratok, 1934. Dr. Gulden Gyula jelentése az 1933. évről; az 1933. évi forgalom: Az eladott áruk darabszáma tekintetében 60%-kal, értéke tekintetében 14 %-kal emelkedett. A keresetnek emelkedése lehetővé tette, hogy a fényűzési forgalmi adót, ami eddig az árakban bentfoglaltatott, külön felszámolhatták, ami a gyár rentabilitását javította.

(181) Honi Ipar, 1934.

(182) Gyári Levéltár RT. iratok, 1934. Dr. Gulden Gyula beszámolója az igazgatósági ülésen 1933. évről.

(183) Magyar üveg és agyagújság, 1929. 17/669. „Kilenc hónap alatt 1224 kényszeregyezség és 313 csőd.”

(184) Magyar üveg és agyagújság 1925. 21/577/ „20%-kal emelték a fehér porcellán árát.” Gyári Levéltár. Áru eladási jegyzék. Ennek ellenére a gyár árueladása emelkedést mutat.

Belföldön Külföldön

1926. évben 86,738,71 P 22,865,66 P

1927. évben 123,133,35,, 44,341,31,,

1928. évben 144,484,52,, 56,319,43 „

(185) Magyar üveg és agyagújság, 1935.

(186) Gyári Levéltár, 1934. Gyár levele a Magyar Nemzeti Bankhoz. „Most pl. Amerikában nagy szerepet játszik az a körülmény, hogy az áru ne legyen Németországból való. A Hall House céget is ez a körülmény hozta Magyarországra, ahonnan egyébként soha beszerzést nem eszközölt. Nekünk ezt a kedvező körülményt annál is inkább ki kell használnunk, mert az Észak-amerikai Egyesült Államokban a gazdasági fellendülés határozott jelei mutatkoznak, amiért is rendkívül fontos ránk nézve az utóbbi években teljesen megakadt odairányuló exportunknak újbóli felélesztése.”

(187) Pester Lloyd, 1936. III. Gyári Levéltár. A Rigába küldött árujegyzék.

(188) Az üzlet 1937. III.

(189) Pesti Hírlap, 1935.

(190) Gyári Levéltár, 1935. Gyár levele az ürsz. Magyar Iparművészeti Társulatnak.

(191) Veszprémi Hírlap, 1936.

(192) Gyári Levéltár, 1937. RT. iratok. „Lavel" levelezések.

(193) Gyári Levéltár RT. iratok, 1937. január. Herendi gyár levele Kossuch János ajkai üveggyárának.

97