Herman Ottó: A halgazdaság rövid foglalatja - Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat 31. (Budapest, 1888)
II. A tógazdaság okszerű gyakorlata
AZ ELLENSÉG. 6? a csíkbogarak és álczáik, a melyek közül a szegéses csíkbogárnak, még pedig hímjének, nőstényének és álczájának némileg kicsinyített képét a 20. ábrán láthatjuk. Különösen az álcza (20. c) az, a mely a hasító és első növendék-tóban roppant pusztításokat végez úgy az ikrában, mint a halivadékban is. Ennek a bogárnak is van több fajrokona,, mely hasonló természetű s fejlődés és kártétel szerint is azonos. Szerencsére ezek a halgyilkosok csak a vízben élhetnek és szaporodnak meg s így természetesen távol is marodnak tavainktól, valameddig azokat s^áar^on tartjuk. Minthogy pedig■ ahhoz, hogy e rovarok betelepedjenek, időre van szükség, ennélfogva a fásítás sikere attól függ, hogy végre legyen hajtva, mielőtt e rovarok betelepedhetnének és felszaporodhatnának.* A hasítás minden mozzanatánál tehát az idő kihasználására és azoknak a módoknak alkalmazására kell törekednünk, a melyek az ivadék ellenségeit távol tartani alkalmatosak, a melyeknek leggyökeresebbje a szárazság. Ezeket tudva, hozzáfoghatunk a hasítás első mozzanatának tárgyalásához. Első év. Az ÍVÓ halak. A halaknak ivar szerint való felismerése, ha pusztán külső jegyek szerint akarnánk eljárni, nehéz s csak igen gyakorlott szem boldogulhat * Dubics Tamásnak és tanítványainak sokszor igazán bámulatos eredményei leginkább ilyen viszonyok pontos ismeretében gyökereznek s a legjobb tanítvány, Morcinek Pál különösen ügyes azok felismerésében. Az irodalomban eddig meglehetősen el voltak hanyagolva. A sziléziai tenyésztőknél titkok.
