Herman Ottó: A halgazdaság rövid foglalatja - Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat 31. (Budapest, 1888)

II. A tógazdaság okszerű gyakorlata

A TÓGAZDASÁG Ál TALANOS KEPE.

S9

sen akkor, ha a napvilág a tófenékig elhat; a víznek ugyanez a természete hatással van a növényéletre is, melynek kölcsönös hatásáról a vízre és állatjaira a maga helyén már meg is emlékeztünk. Mindezeknél fogva a legjobb pontytavak azok, a melyeknek átlagos mélysége ^o centiméter vagyis egy fél méter; közepesek az egy méter mélységűek; gyengék az ennél mélyebbek. Föltétel az is, hogy a tavakat a teljes verőfény érje.

A tógazdaság általános kepe. A gátak közé fogott és zsilipjeivel fölszerelt gazdasági telepnek általános képe tehát úgy alakul, a mint azt a io-dik kép vázlatosan feltűnteti.

B 3

18. A tógazdaság általános képe. Zs. főzsilip ; F. fiasító v. ívó tó ; n. első növendék tó ; második növendék tó ; N. nyújtó tó ; L. lehalászó tó ; B—B. barátzsilipek ; T telelő tavak ; x. a telelők zsilipje.

A víz eséséhez képest legmélyebben feküsznek a telelő tavak (T), melyek három rekeszre osztandók, t. i. egy rekesz az egyéveseknek, egy a kétéveseknek, egy az eladó hároméveseknek. Ezek mind i vagy í 'h méter mélyek legyenek s lágy fenekök legyen. Száz mázsa három éves eladó ponty jól elvan egy olyan rekeszben, melynek hossza 20 méter, szélessége méter, mélysége 1V2 méter. Az esést úgy kell szabályoznunk, hogy a víz erős árammal, ha lehet 1 méter eséssel szakadjon a telelőkbe, mert ekkor ezek