Herman Ottó: A halgazdaság rövid foglalatja - Természettudományi Könyvkiadó-Vállalat 31. (Budapest, 1888)

I. Bevezető rész

BEVEZETŐ RÉSZ.

A történet mint tanú. A magyar halászat története nyomról nyomra azt bizonyítja, hogy a halászat a nemzet ős foglalkozásai közé tartozik. A szóbeli hagyományokból kelt u. n. krónikák épen úgy, mint rég letűnt századok okiratai sokszorosan vonatkoznak a halászatra is; régi idők utazói, följegyzéseik szerint, egybehangzanak a magyar vizek halakban való gazdagságának magasztalásában.

Ezeken kívül a magyar halászság mai, bokrok szerint való szervezete, a kezén levő soknemű szerszám, a szerszámok szerkezete és járása világos tanúbizonyságai, hogy a halászat a nemzet ősfoglalkozása; a szervezet és szerszám szerint való fejlettség pedig bizonysága annak, hogy az ország vizei igazán halasvizek, melyek — egykoron — halakban bővelkedtek s e réven a halászati módokat ki is fejlesztették.

A halakban való nagy gazdaságot megvilágítják oly adatok, a minőket Oláh Miklós Mátyás király idejéből Szegedről feljegyezett, mondván, hogy egy magyar forintért ezer darab rőfnyi halat adogattak; hasonlót jegyezett fel Szirmay a Bodrogközről is; továbbá olyanok, mint IV-ik Béla királynak 1238-ban kehrende-