Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
IV. A szocialista műszeripar alapjainak lerakása 1950-1963
Amennyire az anyagi lehetőségek megengedték, történtek e téren is változások. A festőműhelyt automatikus infravörös szárítókemencével szerelték fel, amely 8 perc alatt szárította meg a lakkozott alkatrészeket. A műhelyben festékőrlő és keverő berendezést állítottak fel. A tervezők új cseh gyártmányú kísérleti asztalt kaptak. A Telefongyártói 15 db új fogyasztásmérő asztalt rendeltek meg, amellyel részben felszámolták a próbaterem szűk kapacitását. Enélkül nem bővíthették érdemlegesen a termelést. Az újabb gépeket gyarapította 1954-ben a Landis cégtől importált 12 db mérőműszer, a 200 t-s új hydraulikus prés, az elektromos hőkemence, a rúdrevolver és automata esztergák stb. Az állóeszközök értéke 1954-ben 3,4 millió Ft-tal növekedett. A munkások egészsége megóvására a homokoló műhelyben homokelszívó berendezést állítottak fel, amely a levegő tisztítását szolgálta. Az új NE mérő gyártása jelentős beruházásokat igényelt, de az építkezések és az új gépbeszerzések elhúzódtak. A termelési volumen emelkedését a vállalat dolgozói ezért az üzemen belüli szervezettség javításával, a teljesítményszázalékok emelésével érték el. Az 1954-ben átszervezett szerszámgazdálkodással, új szakmunkások kinevelésével stb. számolták fel a helyenként jelentkező és a szűk gyártási keresztmetszetből adódó nehézségeket. A géppark hatékony kihasználásában jelentős segítséget nyújtott a TMK, noha a felújítási keret ritkán biztosította a teljes anyagi fedezetet. A TMK-munkák 1954-ben pl. 1,4 millió Ft-ot igényeltek, de a műhely csak 1 millió Ft keretet kapott. Ezért bizonyos munkákat el kellett hagyni ill. saját rezsiben elvégezni. Egyes javítások azért maradtak el, nehogy a gépfelújításokkal az önköltséget rontsák. Az állóeszközök (épületek, ingatlanok és gépi berendezések) értéke az 1952-1963 években 30 millió Ft-ról 123,4 millió Ft-ra emelkedett (1959. január i-i árakon).* A beruházási tevékenység az 1950-es évek közepétől - összhangban a párt és a kormány minőségjavító céljaival - vett nagyobb lendületet. Az új gépi beruházások növelték a termelékenységet. Félautomata tisztító, galvanizáló berendezést helyeztek üzembe, amellyel az egészségtelen munkakörülményeket javították. A bakelitműhely az 1960-as évek elejére már csak hydraulikus présekkel dolgozott. Tért hódított a hidegfolyatás alkalmazásával a forgács nélküli megmunkálás. Fellendült a célgépesítés. Az 1960-ban elkészített forgácsoló agregát pl. 9 műveletet végzett el és feleslegessé tette az emberi munkát a mérőöntvények gyártásánál. A második 5 éves terv elejétől fokozódott a magasabb technikai színvonalat biztosító gépek termelésbe állítása. A kisgépműhely 1961-ben órás esztergákat kapott az alkatrészek pontosságának ellenőrzésére. Automata köszörűkön készítették ezután az automata alkatrészek anyagát. Megkezdték a tereprendezést az ellcnnyomásos hőerőmű felépítéséhez, befejezték az iparvágány megépítését. Terven felül csővázas raktárát húztak fel. Szovjetunióból gépeket és műszereket importáltak a műszaki fejlesztési alap terhére. 1963-ban került sor a TMK-műhelyek centralizálására, a bakelit és az egyedi műszerészműhely bővítésére, a raktárrendezésre. * A termelési, beruházási és pénzügyi adatokat vállalatfejlődési korszakonként - lehetőség szerint - azonos szinten adtuk meg. 89
