Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)

II. A hazai műszergyártás fejlődésének jellemző jegyei a két világháború között 1920-1944

A Szekszárdi úton sebtiben megkezdett gyártás akadozott. Súlyosbította az új gyár gondjait a 2 műszakos termelés elrendelése. A Marx—Mérei már a második világháború előtt tett kísérletet a 2 műszakos gyártásra, de a gépműhely alacsony munkáslétszáma és a szerelésben foglalkoztatott csoport-, műhely-, üzemvezetők és revizorok hiánya miatt kudarcot vallott. A munkaerőhiány még inkább érződött a háborús években. A végletekig kihasznált munkások - az egyre romló ellátási viszonyok közepette - gyengébb minőségű és kisebb mennyiségű munkát nyújtottak az éjszakai műszakban. A gyár vezetői ezt akarták a 10 órás nyújtott műszakkal ellensúlyozni, amit a HM takarékossági okokból elvetett. A munkaszervezési nehézségeket látva, a HM nem járult hozzá az új gyár felépítéséhez, csak a meglévő gyárépületek termelőképes állapotba hozását engedélyezte. Ehhez újabb 1,4 millió P. IMI-kölcsönt folyósított.

A feszített programot a vállalat nem tudta végrehajtani. A létszám a 6-700 főt nem haladta meg, miközben az Me-gyártás 1943-1944-ben már 500-500 db komplett műszerkészletet igényelt. A HM 32 a osztálya és a repülőgépgyárak hasonló jellegű műszereket követeltek. Az Me-programon felül a cégnek mintegy 25 ezer db különféle típusú repülőműszert kellett volna szállítani és a javításokat ellátni. 1942-1943-ban csúcsárbevételt könyveltek el, de a következő évben a háború miatt megnehezült termelési és értékesítési viszonyok között csak 1,59 millió P forgalmat értek el. A polgári fogyasztás teljesen kiesett.

A Bulcsú utcai ill. Szekszárdi úti gyártás további kiszélesítését a frontvonal közeledése hiúsította meg. A gépparkot leszerelték és a Nógrád megyei Szendehely és Nőtincs községekbe telepítették ki. Szendehelyen üzlethelyiségeket szüntettek meg és alakítottak át. barakkokat építettek. Nőtincsen, a kastélyban, valamivel jobb körülmények között indult meg a szerelés. A géppark kb. 75° o~át állították itt fel. A nőtincsi telepet a nyugat-magyarországi Szanyba kívánták később áttelepíteni, de a HM 1944. november 8-i nyílt parancsára a már vidékre telepített gyáregységeket uszályokon az ausztriai Obermühlbe szállították. A nőtincsi gépeket szállító uszály azonban Nógrádverőcénél elsüllyedt. Ausztriába ezekután csak a kisebb teljesítményű gépek kerültek ki, amelyeket már nem helyeztek üzembe.

A vállalat munkásai résztvettek a megalakult repülőmodellező szakosztály munkájában. A tagok a hármashatárhegyi repülőtéren gyakorlatoztak. Az 1930-as évek közepén alakult meg a természetjáró szakosztály, mely hétvégenként közös vízi- és barlangtúrákat szervezett. Az angyalföldi gyár munkásainak szervezkedése azonban, miután a vállalat kiemelt hadiüzem lett, minimálisra csökkent a közvetlen katonai ellenőrzés miatt.

5

65