Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)

II. A hazai műszergyártás fejlődésének jellemző jegyei a két világháború között 1920-1944

sajátos helyzet, hogy a műhely javította a külföldi cégek, pl. a Siemens-Schuckert cég termékeit, mert a javításokra a magyar leányvállalatot nem rendezték be. Fehér 1930. október 30-án műhelyét az V. kerület Váci út 26. sz. alá helyezte át. A Váci úti kis üzemben már 39 fő dolgozott, mely 1-1 gép-, edző-, finom­­mechanikai műhelyből, laboratóriumból, raktárból állt. A felfelé ívelés 1933 körül következett be. Újra gyártott viszkozimétereket és kis műszereket. A 30-as évek közepén vezette be a vasút üzembiztonságát szolgáló sínfeszültségmérő gyártását. A magyar ipari élet ekkor kezdődő megélénkülését a műhely kihasználta. Több ezer darab 40 mm 0 voltmérőt szállított a nagy rádiógyáraknak az egyenáramú néprádiókhoz. „Szabadjon hivatkozni arra, - említi Fehér egy későbbi, HM-hez intézett beadványában - hogy a Weston-rendszerű amerikai rádió adó-vevő mű­szerek kiszorítását nagyrészben cégem bekapcsolódása eredményezte, mely a je­lenleg használatos híradó műszeranyagok 100%-os itthoni készítéséhez vezetett." Az üzemi igények kielégítésére beindult a termikus műszergyártás. A műhely igyekezett lépést tartani a kor divatjával. Külföldön már a műszereket műanyag­házban helyezték cl. Fehér tárgyalt a bakelitgyantát előállító Isola művekkel és piacra dobta az első hazai anyagból készült bakelitműszerházakat. A Váci úti műhelyben indult meg a Deprez műszergyártás is. A cég 1936-ban kapcsolatba került ismét a honvédséggel. Angol légifényképező berendezéseket javított, majd olasz gyártmányokat (fotógéppuska), A javítások során merült fel a hazai ter­vezésű fotógéppuska megalkotásának gondolata, amelyet azonban csak a II. vi­lágháború alatt fejlesztettek ki. A nyomdaipar még mindig jelentős megrendelésekkel halmozta cl a Fehér céget, mely már kinőtte a Váci úti műhely kereteit. Az elköltözést sietőssé tette, hogy a házat a Bosch cég megvásárolta. Fehér ekkor, 1937. októberében, átköltö­zött a Kispesten vett 1000 Q-es telekre. A szoba-konyhás lakásokból álló föld­szintes épületeket Fehér gyártó műhelyekké alakította át. BEKAPCSOLÓDÁS A HADITERMELÉSBE A kispesti átköltözéssel háttérbe szorult a nyomdatechnikai cikkek gyártása, de végleg nem maradt el. Előtérbe nyomult újra a rádióműszergyártás. A Fehér cég nagy szériákban szállított a Telefongyár, a Magyar Siemens Művek és az Orion cégek részére indikáló feszültségmérőket az újtípusú telepes rádiókhoz. Ezek a Deprez-műszerek 30 mm-es tokátmérővel készültek. Az új gyár az 1938. évi berlini nemzetközi kiállításon mutatkozott be, melyen 27 ország vett részt. Magyarország 7 díjazottja közül kiemelkedett a Fehér cég, mely a kapacitás- és önindukciós mérésekre szolgáló Szvetics-rendszerű tükrös galvanométerével, továbbá az olaj- és bitumenanyagok viszkozitását mérő olaj­­viszkoziméterével a kiállítás nagydíját nyerte el. A kispesti gyártelepen 1937-ben 27 db villanymotor működött összesen 12,1 LE teljesítménnyel. A vállalat anyagszükséglete 1941-1942-ben érte e! a tetőpontot: 18 q acélt, 6 q vasat, 1,15 q szigetelőanyagot és 9 q sárgarezet használtak fel. Az anyagfelhasználás több mint 10 szeresére nőtt néhány év alatt. A munkáslétszám és a termelés növekedését a 7. sz. táblázat mutatja be.

Next

/
Thumbnails
Contents