Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
II. A hazai műszergyártás fejlődésének jellemző jegyei a két világháború között 1920-1944
AZ EKA VILLAMOS MŰSZERGYÁRTÁSÁNAK KIBONTAKOZÁSA 1920-1944 Az EKA az első világháború befejezése után folytatta a képviseleti üzletet. A külföldi cégeknek kapóra jött a háború utáni gazdasági pangásban, hogy a jó bonitású EKA vállalja képviseletüket. Ezzel számolva kedvezőbb lett az export, míg az EKA a nagyobb forgalom után több nyereséget könyvelhetett el. A cégek között a Kötzschenbrod-i Wilhelm Hoffmann elektromos készülékgyár (1921 . a berlini Dipl. ing. D. Bercovitz vállalat, mely a Weston Electrical Instrument Co., New York-i cég kelet-európai vezérképviselete volt (1923), az erlangeni P. Gossen und Co. ^nanométerek, elektromos mérőkészülékek 1926, 1929), az eindhoveni Philips (1926), a jénai Emil Weckmar (1926) stb. cégeket találjuk. Néhány EKA-terméket pl. a Reich-féle ampermérőket) külföldi cégek is: az amszterdami Berg és Berg, a francia Atelier J. Carpentier, sőt még a Ganz belgiumi leányvállalata is árusítottak. A gazdasági válság éveiben a képviseleti tevékenység visszaesett és csak 1933 után ívelt ismét felfelé. A régi képviseletek mellé újakat szereztek, főként németeket. Holitscher Pál - a Bethlen utcai gyárteleppel a háttérben - már az 1920-as évektől 6 külföldi gyár létesítését kezdeményezte, amelyekben az EKA vagy teljes, vagy részvénytulajdonosként szerepelt. A belgrádi, zágrábi, bukaresti, kolozsvári, temesvári és prágai EKA érdekeltségeket nevezték korabeli gyűjtőnéven ,,Noris -nak. Tovább működött az 1908-ban alapított bécsi cég is, mely NORMA néven forgalmazta termékeit. A NORMA Instrument Gmbh-t 1022-ben jegyezték be május 30.) a bécsi kereskedelmi törvényszéknél. Profiljába a hordozható prec. és egyéb villamos mérőműszerek, kapcsolótábla műszerek ellenállások, kondenzátorok, hitelesítő berendezések és mérőasztalok gyártása tartozott. Holitscher 1929-ben kibővítette a Bethlen utcai gyártelepet. A gyártóterület 1200 mJ-re növekedett 700 m--ről. A zsúfoltság megszüntetésére 1936-ban cmeletet húztak fel az üzemre, de a probléma nem oldódott meg. A gyártást Reich Ernő főmérnök vezette, aki világhírűvé vált a lakatfogó szabadalmával, melyet róla neveztek el. A lakatfogó lehetővé tette a méréseket a vezeték felbontása nélkül. A szabadalmat, mely a wattfogyasztás és az egyéb terhelések mérésére is alkalmas volt, az angol Weston cég is megvásárolta. Az ország növekvő műszerigényének kielégítésére 1936-ban létesítették a műszerosztályt. Vezetője kezdetben a fizikai munkás Szűcs Sándor lett. Holitscher Géza és Szűcs Sándor nevéhez kötődik a hazai tömeges villamos műszergyártás megkezdése. Eleinte indikátorműszereket szállítottak az Orionnak, amelyek a keresett rádióállomást fénycsíkkal jelezték. Ezres szériákat termeltek belőlük. Az EKA-nál 1940-ben önálló gyártási iroda működött Holitscher Géza vezetésével. Korszerű, technológiai ábrás műveletterveket dolgoztak ki, amelyeken a műveletek elvégzésének sorrendjét is feltüntették. Mindezt a tömegyártás követelte meg. Az EKA gyártmányprofilja széles volt. Szinte alig akadt olyan termék a szakmában, amit ne állított volna elő. Az 1936-ban megjelent új EKA-katalógus 47
