Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
V. A villamos műszergyártás hazai bázisának megteremtése, a Ganz Műszer Művek nemzetközi hírnevének megalapozása 1964-1973
rolja az újat és szolgálja a vállalati demokrácia ügyét. Erre csupán egy példát: a lap 1966 szeptemberi száma közölte a vállalat igazgatójának nyílt levelét, mely így hangzott: „Kérek egy igazgatói utasítástervezetet, amelyben elrendelem, hogy a Villamos Mérőműszerben megjelenő bírálatok, vagy konkrét javaslatok megválaszolatlanul ne maradjanak. Ezért az összes gazdasági vezetőket felelőssé teszem és a szerkesztő bizottságot felkérem ennek ellenőrzésére.” A vállalati rendezvényeknek adott helyet a GMM Művelődési Háza. Az EKM- tól örökölt kultúrházat az összevonás után felújították. A kultúrházban indították be a munkásakadémiai tagozatokat. A Vasas Szakszervezet letétként 2500 kötettel könyvtár nyílt meg csakúgy, mint a csónakházban 300 kötettel. A kultúrház lehetőséget adott a szocialista brigádok kulturális vállalásainak teljesítéséhez is. A kultúrházat 1968. január i-től a párt- és szakszervezet javaslatára klubkönyvtárrá alakították át és jelentős állománybővítést hajtottak végre. Az ÁMGY-ben az üzemi kulturális szolgáltatásoknak szintén nagy hagyományai vannak. A Szakszervezeti és Műszaki Könyvtár 1964-1968 között közös kezelésben volt. Állománya 3-400 kötet, könyvbeszerzési kerete évi 2-3 ezer Ft volt. A szakszervezeti könyvtár 1968-ban új helyiségbe költözött. A könyvbeszerzési keret 1972 után 20 ezer Ft-ra növekedett. A kötetek száma 6987-re nőtt. Az olvasóké szintén megduplázódott. (1973-ban 1015 fő.) Az ÁMGY dolgozói átlag évente 10 könyvet olvasnak el csak a szakszervezeti könyvtárból, a megvásároltakon vagy máshonnan kölcsönzötteken kívül. Az olvasás rangjának növekedésében a szocialista brigádmozgalom kulturális vállalásainak nagy a szerepe. Az ÁMGY kulturális életének derűs színfoltja a vegyeskarú üzemi énekkar, mely 1966-ban a Kulturális Szemle magyar bemutatóján Arany Szintű Oklevelet nyert. A KMGY-ben a termelés felfutása miatt szükségessé vált termelőterületi átszervezések és az építkezések miatt a gyáron belüli szórakozások lehetősége átmenetileg csökkent. Ennek ellensúlyozására növelték a színház- és hangversenylátogatások propagandáját. A vállalati szociális juttatások köre az üdültetésre is kiterjed. Az 1000 főre jutó üdülési napok száma az 1965. évi 2420-ról 1972-ig 3122-re emelkedett. A gyárvezetés az EKM részére 1965-től az IBUSZ-tól bérelt 6 szobás (16 férőhelyes) üdülőt Balatonszemesen, majd Miskolc-Tapolcán 20 férőhelyest. Mindez azonban kevésnek bizonyult a megnövekedett igényekkel szemben. így került sor 1969-ben a zebegényi 24 férőhelyes üdülő megvételére 400 ezer Ft-ért, amelyet 1971-ben bővítettek. Megvették a szomszédos telket, amelyre kétszintes faházat építettek kb. 100 ezer Ft-ért. Az összes üdülőhelyek száma ezzel 33-ra emelkedett. A csepeli Duna-ágon lévő vízi sporttelep meglévő 16 kabinja újabb hússzal bővült, továbbá klubszoba, melegvizes fürdő és 10 személyes öltöző is épült. Az ÁMGY dolgozói pihenésére szolgál a balatonalmádii üdülő 10 szobája, amelyekben turnusonként 40 dolgozó üdülhet. A kényelem növelésére 1970-ben közvetlen Balaton-parti telket vásároltak a fürdőzőknek. Az üdülők fenntartása évi 1 millió Ft-ot igényel és foglalkoznak a bővítés gondolatával, mert legalább 40 szobára lenne szükség a jelenlegi érdeklődés mellett. 217
