Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)

V. A villamos műszergyártás hazai bázisának megteremtése, a Ganz Műszer Művek nemzetközi hírnevének megalapozása 1964-1973

doznak a közismert orvoshiány miatt. Az EKM-ben az orvosi rendelőt és fogorvosi szakrendelőt 1973-ban korszerűsítették. A KMGY-ben az orvosi rendelést a köz­ponti gyárból kiküldött üzemorvos látja el. A bölcsődei és óvodai ellátás közvetlen megszervezésével a GMM jelentős segítséget nyújt a dolgozóknak, hiszen örvendetesen nő a gyermekgondozási se­gélyben részesülő anyák száma. A segélyt 1968-ban még csak 164 kismama vette igénybe, míg 1972-ben 365. A vállalati szakszervezeti tanács 1970-ben erre hivat­kozva indítványozta az ÁMGY és KMGY bölcsődei férőhelyszükségletének nö­velését tanácsi összefogással. 1964-1972 között a GMM évi 715 ezer Ft-ról 1 mil­lió Ft-ra emelte fel hozzájárulását a gyermekjóléti intézmények fenntartásához. A legkedvezőbb helyzetben az ÁMGY dolgozói vannak. Gyermekeik az Erzsébet park óvodájában ill. bölcsődéjében játszhatnak. A 35 férőhelyes bölcsőde a gyár létesítésekor megfelelt az igényeknek, de a párt- és a kormány családpolitikai intézkedéseinek hatására kezd szűknek bizonyulni. 1974-ben már 55 csecsemő­nek kellett férőhelyet biztosítani. Az óvoda már előbb vált zsúfolttá. 1968-ban 91 férőhelyre 120 gyereket vettek fel. A gödöllői tanácsi óvoda elköltözésével 1969-^0-ben ismét 25 hely szabadult fel, de az elhelyezés kérdése még mindig nem oldódott meg. Nagyarányú társadalmi összefogással tervezik 197 3-re a hely­hiány felszámolását. Az ÁMGY vezetése a részesedési alap terhére évi kb. 1 mil­lió Ft-ot fordít a bútorzat és a játékok felfrissítésére. Az EKM a szomszédos Vörös Október Férfiruhagyárral szerződött évi 96 ezer Ft bérleti díjért és kb. 180-200 ezer Ft fenntartási költség viseléséért, hogy az EKM-dolgozók 76 gyermekét óvodában elhelyezhesse. A KMGY pedig évi 500 ezer Ft-ot fizet be a XIII. kerü­leti tanácsnak, amiért meghatározott számban biztosítanak az angyalföldi dol­gozóknak óvodai-bölcsődei férőhelyet. A párt és a kormány szociális és művelődési politikájának helyi megvalósítá­sára a vállalat nagy súlyt fektet. A vállalati kedvezményekben elsősorban a törzs­gárda tagjai részesülnek, akik megbecsülésére különös súlyt fektetnek. Az 1 972- ben béremelésben részesülők 60,3",,-a törzsgárdatag volt, akikre az összes bér­­fejlesztés 68,4° 0-a jutott. A részesedési alapból és az évvégi nyereségből is maga­sabb rész illeti meg őket. A kiváló dolgozók 90,8° (,-a szintén a törzsgárdába tar­tozik. A vállalati lakástámogatást kapott 139 dolgozó közül 107 törzsgárdista (1,16 millió Ft támogatásban részesültek). A vállalati üdülőket elsősorban szintén ők vehetik igénybe. A törzsgárda tagság elnyeréséhez legalább 5 eltöltött évre van szükség. A GMM-dolgozók 5 5°(l-a törzsgárdista, közülük 22 fő arany pecsét­gyűrűs. A vállalati társadalmi és tömegszervezetek munkája meghatározó a kollektíva életében. A vállalati pártszervezet jelentősége már az összevonás idején kidom­borodott. Felhasználta a mozgalmi kereteket, hogy a dolgozók széles rétegei ismer­jék meg a vállalat előtt álló feladatokat. A pártbizottság az MSZMP Politikai Bizottsága 1962. november 2-i határozatának szellemében a munka súlypontját a koordinációs feladatok ellátásában jelölte meg a termelés műszaki-gazdasági intézkedéseinek támogatásán túl. A pártszervezet munkájának hatékonyságát segítették és segítik elő a mellette működő társadalmi bizottságok, mint pl. a Műszaki Gazdasági Bizottság, az Agitációs Propaganda Kultúr- és Köznevelési 215

Next

/
Thumbnails
Contents