Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)

V. A villamos műszergyártás hazai bázisának megteremtése, a Ganz Műszer Művek nemzetközi hírnevének megalapozása 1964-1973

és vállalati érdekazonosság alapja megteremtődött. De mivel egy-egy jobb vagy rosszabb gazdasági év után nem tesznek jelentős különbségeket az egyes gyáregységek nyereségrészesedése között, ezért a vszt egyetértésével a vállalatvezetés a ténylegesen elért nyereségtől függetlenül is megállapíthatja a nyereségrészesedés mértékét (ld. 33. sz. táblázatot).

33. sz. táblázat

Év

Nyereségrészesedési napok

száma

GMM

EKM

ÁMGY

KMGY

1964

11

10

10

16,9

1965

11

10,8

10,8

12,0

1966

15,7

15,1

15,1

19,2

1967

19,5

18,2

18,5

21,1

1968

17,1

16,6

15,8

20,0

1969

11,2

12,8

8,7

16,8

1970

9,1

8,7

9,2

8,8

1971

6,7

6,5

5,1

13,6

1972

7,9

9,7

5,7

8,4

1973

6,6

9,1

6,8

6,8

1974

6,6

9,2

7,0

11,8

Az új szabályozó rendszer előnye a kötött létszám- és bérgazdálkodás megszüntetése. Ez ugyan magában hordta a létszámhígítás veszélyét, de a meghatározott bérfejlesztés túllépése esetén csökkenő mértékben képződő részesedési alap ezt a folyamatot megállította. 1969-ben mégsem ez, hanem a készletek felhalmozódása okozott átmeneti gondot meg a vevők tartozásainak késedelmes kiegyenlítése. A GMM pénzügyileg stabil vállalat, de olykor próbára teszi erejét a belföldi vevők vásárlóképességének romlása és a magas exportkinnlevőség.

A vállalatot dinamikus fejlődés jellemzi. A termelés és az exportértékesítés gyors üteme révén a nyereség már 1970-ben 84%-kal meghaladta az 1968. évit és 1964-hez képest sokszorosára nőtt. A nyereség 1973-ban túlszárnyalta a 120 millió Ft-ot. Az emelkedő eredmények folytán 1969-től megszűnt a rubelrelációjú állami visszatérítés.

A GMM kiegyensúlyozott gazdálkodásának bizonyítékai a gyarapodó vállalati érdekeltségi alapok. A műszaki fejlesztési és a részesedési alap képzése 1968 után fellendült. Elosztásuk vállalati szinten, központilag történik. A felosztás alapja az, hogy az egyes gyárak a központi feladatok teljesítéséből mennyire veszik ki részüket. Előírták azonban, hogy ennek 15%-a tartalékképzésre fordítandó. Növekedése a bérfejlesztési mutató alakulásával kapcsolatos. Elmondható így, hogy a GMM takarékos gazdálkodással járul hozzá saját nyeresége növeléséhez és a népgazdaság igényeinek kielégítéséhez.

210