Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)

V. A villamos műszergyártás hazai bázisának megteremtése, a Ganz Műszer Művek nemzetközi hírnevének megalapozása 1964-1973

BRG (io,6° o), ORION (8,8®/0), VIDEOTON (4,3%). VBK (3%) volt. Az ÁMGY termékeinek fő fogyasztója a Magyar Villamos Művek, amelyet a válla­lat maradéktalanul kielégít! Az 1964-től Budapesten fokozatosan bevezetett ún. tömbárszabás és az 1968 végéig befejeződő feszültségáttérés mérőigényeit az ÁMGY kielégítette. Túlterhelhető fogyasztásmérői széles terhelési tartományban biztosították az energiavételezést. A GMM a kapcsolóórák forgalmazására a KERAVILL-lal kötött szerződést. A járműműszerek belföldi eladásában némi hanyatlás következett be 1972-ben, ami az egyes megrendelések lemondásából ill. az újabb felhasználói igények váratlan bejelentéséből eredt. A járműműszer­­értékesítés ennek ellenére évekre biztosított. A vállalat részben maga, részben a MOGÜRT révén (jármű-pótalkatrészek) exportálja termékeit. Csupán elenyésző hányad kerül külföldre a kisebb exportvállalatok útján. A belföldi piacfeltáró munkát az évente néhány alkalommal (eddig összesen 42-szer) megrendezett önálló vállalati kiállítás mellett a BNV-ken való részvétel jellemzi. A prospektusokat a GMM maga állítja elő, hogy a lassú nyomdai átfu­tási időt csökkentse. Az exportmunkában a piac „megalapozásához” járulnak hozzá a szakcikkek és szakelőadások, a tévé és rádió igénybevétele, a hangos hir­detések. A kiállítások mintaszerű rendezéséért a GMM 8 ízben kapott elismerő oklevelet, 1972-ben és 1973-ban BNV nagydíjat nyertek termékei és az 1973. évi Pécsi Nemzetközi Vásáron aranydiplomás lett. A vállalat 1967-ben Varsóban (Nemzetközi Méréstechnikai és Műszeripari Kongresszus) vett először részt kül­földi kiállításon. A számtalan külföldi kiállítás és vásár helyei közül csak né­hányat említünk: 1968: Bagdad, Izmir, Hannover, Moszkva, 1971: Beirut, Gha­na, Lagos, Poznan, Zágráb, Santiago, Lima, Interkama Düsseldorf stb. A saját export zömét a fogyasztásmérők értékesítése teszi ki. Ebben már rutin­nal rendelkezik a GMM. A szocialista országok közül 1968-ban jelentősebb meny­­nyiségben szállítottak az NDK-ba és Romániába (egyfázisú és speciális mérőket, kapcsoló órákat). Tőkés relációban a minél több piacon való jelenlét volt a fő cél, hogy egy-egy bázispiac kiesése ne okozzon zavarokat. A piackutatás és az ügynöki kapcsolatok intenzívebbé váltak. Felmérték a versenycégek ár- és fizetési feltételeit. A régi piacok mellé megszerezték az algériai, zambiai és NSZK piacot és Indonéziával is felvették a kapcsolatokat. A fejlődő országokban kutatták az ipari kooperációk létrehozásának esélyeit (Brazília, Ceylon, Nigéria, Algír) és Spanyolországban, Argentínában szintén folytattak tárgyalásokat. A következő évben 500 ezer rubel értékű hosszúlejáratú román szerződést kötöttek. Előtérbe kerültek a háromfá­zisú, gazdaságosabban gyártható mérők. A GMM a szocialista árammérő piacot hosszúlejáratú (államközi) szerződések­kel törekszik biztosítani. A tőkés piacok megszerzésének fő módszere a verseny­­tárgyalásokon való részvétel. A fejlődő országok villamosítási programjai jó ala­pot teremtenek az exportra, de a minőségjavítás állandó követelmény a szocia­lista és tőkés versenytársak ellenében. A termékek értékesítését 1970-től ked­vezően érintette az NDK fogyasztásmérő gyártásának beszüntetése a KGST or­szágok közötti tcrmelésszakosítások kapcsán, mert alacsony árszintű konkuren­cia szűnt meg. 203

Next

/
Thumbnails
Contents