Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
V. A villamos műszergyártás hazai bázisának megteremtése, a Ganz Műszer Művek nemzetközi hírnevének megalapozása 1964-1973
AZ ÖNÁLLÓ ÉRTÉKESÍTÉSI TEVÉKENYSÉG KIBONTAKOZÁSA, VILÁGPIACI JELENLÉT A termelési volumen felfutását elsődlegesen az export növekedése biztosította, amely a termékszerkezet átalakulásával jelentős többlet-árbevételhez juttatta a GMM-et. Az árbevétel növekedése 1968-ig mérsékeltebb volt (átlag évi 6,7%), ezután azonban a növekedés elérte az évi 9,3%-ot. Ezen belül bár a belföldi értékesítés volumene 1964-1968 évek között 160%-ra emelkedett, mégis részesedése az összárbevételből csökkent. Amíg a termékek 68,6%-át az összevonáskor belföldön adták cl, addig 1972-ben csak 59,3%-át. A csökkenő tendencia a gazdasági reform bevezetésétől erősödött meg és az intenzívebb exportmunkával függött össze. 1968-1972 évek között a GMM exportja átlag évi 15,9%-kal növekedett az előző 4 év 7,1%-os átlagával szemben. A vállalati export értéke (szorzószámos áron) tőkés és szocialista relációban 1974-ben 278,2 millió Ft-ot tett ki. Az export jelentőségét mindhárom gyár felismerte, hiszen a GMM árbevételének 1972-ben már 40,7%át adta az export (1964-ben 3i,4°o-át). A késztermelés további 30%-át pedig a külkereskedelmi vállalatok (zömmel a MOGÜRT) exportálták. Az exportműszerek mennyiségének növekedése a KMGY termékeinél a legmagasabb, amit a KMGY-nek a járműprogramba való bekapcsolódása magyaráz. Az EKM sem szégyenkezhet. Átlagosan évi 18,4° o'kal növelte exportját 1968 után az addigi 4,1% helyett. Az ÁMGY-ben is hasonló ugrás tapasztalható (12,5%, ill. 2,8%). A vállalaton belül az EKM késztermelésének 77-8 3 %-a kerül belföldi értékesítésre, ami az ország egyre sokrétűbbé váló műszerigényeiből következik. A technikai fejlődés is mind több olcsó hazai műszert kíván. Az ÁMGY késztermclésének kb. 50%-a jut - kisebb ingadozásokkal - külföldre. A belföldi mérőszükséglet ui. nem köti le teljesen az ÁMGY kapacitását. A belföldi és az export értékesítésben a legnagyobb változás a KMGY-ben jelentkezik. A gyár termelésének 1964-ben 92%-a még belföldi fogyasztókhoz került. 1972-ben azonban csak 55%-a. A GMM 1968-ig - a tervutasításos gazdasági rendszerben - nem tarthatott fenn közvetlen kapcsolatokat sem a bel-, sem a külföldi üzletfeleivel. A belföldi műszerigényeket a Műszer és Irodagépértékesítő Vállalat (MIGÉRT) mérte fel meglehetősen bizonytalanul, az akkori nehézkes tervezési módszerek miatt. Az exportot a METRIMPEX és a MOGÜRT bonyolította le, hasonló gondok közepette. Csupán az ÁMGY rendelkezett 1957-től önálló exportjoggal és volt munkája rugalmasabb. Az ÁMGY önálló exporttevékenységének egyik központi feladata 1964 után az uj DE-mérő világpiaci elfogadtatása lett. Célul tűzték ki a magasabb árnívójú és az addig műszakilag elzárt piacok megszerzését. Görög és török kooperációs lehetőségek esélyeit mérlegelték. Nagy siker volt 1965-ben a ghanai piac megszerzése. A volt angol gyarmat 1 1 200 db DE-mérőt, teljes évi szükségletét rendelte meg 1966-ra. Az új mérő ui. már megfelelt az igen szigorú angol szabványnak. Kínába 1964-1965-ben kb. 100 ezer fogyasztásmérőt exportáltak. Majd 1966-ra az olasz export volumene nőtt ötszörösére. A piacfeltáró munkában nagy figyelmet szenteltek a fejlődő országok energetikai programjai-203
