Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)

IV. A szocialista műszeripar alapjainak lerakása 1950-1963

A saját üdültetési lehetőségeken túl sokan a SZOT-üdültetési akciók keretében pihenték ki fáradalmaikat (1959: 465 fő).

A jobb egészségügyi ellátás végett üzemorvosi rendelő létesült bel-, bőr-, nőgyógyászati és fogászati szakrendeléssel. A dolgozók szórakozási és szakmai igényét elégítette ki a műszaki és szakszervezeti könyvtár többezer kötete. A gyár klubhelysége rádióval, lemezjátszóval, tévével a hangulatos összejövetelek alapját teremtette meg. A sportolni vágyók a sportklub szakosztályaiban kereshettek felüdülést, sőt a gyár felügyelete alatt repülőklub is működött 1 motoros és 9 vitorlázógéppel. A kollektíva összeforrasztásában nem lebecsülendő szerepet töltöttek be a vállalati társadalmi szervezetek: a párt, a szakszervezet és az ifjúság fórumai.

A dolgozók aktívan résztvettek a gyárak közti munkaverseny megmozdulásokban. A versenyre kihívott Diósgyőri Csapágygyár munkásaival szemben 1953-ban azonban alulmaradtak. A következő évi kongresszusi verseny viszont jól végződött. A termelési tervet már november 17-re teljesítették és még ebben az évben beindították az ország felszabadulásának 10 éves évfordulójára szervezett felszabadulási versenyt. Csatlakoztak a Rákosi Mátyás Művek és 20 más budapesti üzem felajánlásához. A terven felül 12 millió Ft többletértéket termeltek 1955- ben, ami kb. 60 ezer db NE-mérőnck felelt meg (a vállalás 8 millió Ft volt). Bár a vállalat törzsgárdája a versenyekben szép eredményeket ért el, mégis meg kell jegyeznünk, hogy ezek a versenyek sokszor formálisak voltak. A versenymozgalom 1956 után minőségileg azonban tartalmassá vált. A kormány 1958 áprilisi

Az ÁMGY üzemi énekkara (i960)