Koroknai Ákos: A Ganz Műszer Művek története (Budapest, 1975)
IV. A szocialista műszeripar alapjainak lerakása 1950-1963
13. sz■ táblázat Termelés összesen* Ebből export Export Év ezer Ft % ezer Ft 0/, 10 arány %-ban 1950 33 436 100,0 11 812 100,0 35,3 1951 45 705 136,7 14 629 123,8 32,0 1952 57 095 170,8 30 462 257,9 53.4 1953 72 060 215,5 47 922 405,7 66,5 1954 85 217 254,9 53 800 455,5 63,1 1955 98 146 293,5 71 383 604,0 72,7 1956 95 210 284,8 49 220 416,7 51,7 1957 105 814 316,5 72 393 612,9 68,4 1958 138 488 414,2 79 090 627,3 53,5 1959 150 968 451,5 80 246 679,4 53,2 1960 162 058 484,7 97 278 823,6 60,1 1961 168 517 504,1 99 628 843,5 59,1 1962 173 023 517,5 109 783 929,4 63,5 1963 159 880 478,2 83 719 708,8 52,4 Adatok az 1965. január 1-i árakon A vállalat a szocialista országok részéről jelentkező verseny felszámolására a KGST-n belüli nemzetközi munkamegosztást javasolta. Felvetődött a csehszlovák és NDK árammárőgyártás átvétele, de más profilátadási nehézségek miatt megállapodás nem jött létre. Az azonban egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a nemzetközi szakosítás a szocialista országok exportgazdaságosságát javítaná és a konkurenciát megszüntetné. Az Árammérőgyár épp versenyképessége javítására határozta el az olcsóbb kivitelű, csökkentett önköltségű két-, illetve háromszorosan terhelhető új egyfázisú típus (C2) bevezetését, amely azonban nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket. A közel- és távol-keleti piacok szükségleteinek ellátására merült fel a tropikus kivitelű egyfázisú mérők megtervezésének igénye. A fogyasztásmérőkön kívül az igen megbízható kivitelű egyfázisú hitelesítőberendezések exportja 1960-tól kezdődött meg. Elsősorban az indiai gyár szükségletét elégítették ki, később jelentős megrendelések érkeztek Jugoszláviából. Megindult az export termékszerkezet átalakulásának gyorsuló folyamata. Az exportált fogyasztásmérők egvrc nagyobb hányadát alkották a háromfázisú fogyasztásmérők alap és speciális kivitelei. Az ezt követő rövid visszaesés csak átmeneti jellegű volt. A vállalat legfőbb kereskedelmi feladatának tekintette az önálló exportjog elnyerésével a bázispiacok szerzését. Figyelő szemmel kutatta a gazdaságilag elmaradt országok szükségleteit. Számtalan kiállításon és vásáron (Damaszkusz, Izmir, Szaloniki stb.) vett részt. A Metrimpex által rendezett kievi kiállításon (1959) bemutatott komplett hitelesítő állomást a szovjet fél pl. azonnal megvásárolta. 1961-ben azonban szembe kellett nézni a stabilnak vélt demokratikus piaci igények visszaesésével. Addig a szocialista országok megrendelései a tőkés 103
