Szekeres József: Ganz Ábrahám 1814-1867. A Ganz gyárak alapítójának életrajza (Budapest, 1967)
Az 1860-as évek
ból jelentős megrendeléseket kapott. Sok hazai vasúttársaságnál csak úgy tudott megrendeléshez jutni, ha részvényeket vásárolt. Az 1866—ban kitört porosz-osztrák háború Ganz üzleti ügyeiben semmiféle zavart nem okozott. A kiegyezést követő évekre pedig már előre bőven ellátták rendeléssel és a kormány jóindulatára is számithatott. A gyár főbb adatai is a kedvező fejlődést mutatják. Év Munkások száma Termelés q-ban Keréksuly 1861, 243 82,692 53,578 1862, 268 88,346 79,466 1863, 22o 76.589 45.650 1864, 254 89,000 47,774 1865. 322 112,o49 93,182 Í866, 343 lo5,884 96,546 1867. 371 147.З70 132.744 Az öntvény /vizcsövek, rácsozatok, kályhák stb./ és keréktermelés jelentőségét egybevetve elsősorban szembeötlő, hogy az öntvények főleg belföldre kerültek, mig a kerekek zömükben az országon kívülre. Itt különösen az a két év érdekes, amikor a kerékmegreíidelésekben átmeneti visszaesés következett be. 1863-ban a még 31«ooo q öntvénytermelés ugy-ahogy pótolta a kerékkiesóst, és biztosította a gyár foglalkoztatottságát, de nyilvánvaló, hogy egyedül az öntvénytermelés, vagyis a kizárólag belföldi piacra történő gyártás sem az állandó foglalkoztatottságot, sem a fejlődést, de a nyereséges termelést sem biztosította volna. Ezért helyes volt Ganz üzleti politikája, hogy amint megfelelő kerékrendelés érkezett, a gyár teljes kapacitásival arra fordult, háttérbe szoritva az apróbb, egyéb igényeket. A későbbi években a gyár további fejlesztése után nyílt lehetőség a,külföldi és belföldi piacon egyforma erővel történő fellépésre. A kiadás-bevétel és brutto nyereség adatai a következők: 9o