Szekeres József: Ganz Ábrahám 1814-1867. A Ganz gyárak alapítójának életrajza (Budapest, 1967)
A gyár fejlődése az 1860-as évek kezdetéig
Év Kiadás Bevétel “Ft^Fan ’ Nyereség 1852 74.000 9o,000 16« 000 1853 77*000 9o,000 13.000 1854 83.000 loo,000 17,000 1855 9o,000 II7.000 27.000 1856 133.000 178.000 45.000 1857 256.000 З65.000 lo9,000 1858 326.000 432,000 I06,000 1859 376.000 485.000 I09.000 I860 502.000 665.000 163.000 Az adatsor alakulása a gyár történetét tükrözi a számokon keresztül. Az első jellegzetesség, ami azonnal feltűnik a,kiadások és bevételek összegének egymáshoz való viszonyában van. 1855-ig az előző évi bevételek mindig nagyobbak a kiadásoknál, de 1856—ban változik a kép: a kiadások összege nagyobb. 1858-ban újból helyreáll a régi viszony, majd 186o-ban újból meghaladják a bevételeket a következő év kiadásai. Ez a feltűnő jellegzetesség abból eredt, hogy Ganz e fontos években nyereségét nem vonta ki a termelésből, hanem állandóan újra befektette. 1856-ban sokat jelentett a szászkai bányaeladásból befolyt pénz, más években pedig tőkéjének.forgási sebességét növelve tudott ilyen pénzpolitikát folytatni. Ganz tőkegyűjtésének egyik ivódja volt ez a veszélytelennek egyáltalán nem mondható eljárás. A bukáshoz elegendő lett volna egy nagyobb szállitás kifizetésének eltolódása, vagy egy nagyobb megrendelés visszavonása. Elképzelhető, milyen gondokkal és aggodalmakkal kellett megküzdenie, de más útja nem volt. Az 1852-1860 években a bevételek és kiadások összege átlagosan hétszeresére növekedik, a nyereség azonban tízszeresére. Az 1852 óv 74-«090 forint kiadásával és 90.000 Ft. bevételével szemben 186o-ban 5°2.coo, illetve 665.000 forint áll, a 16.000 forint nyereséggel szemben viszont 163.000 forint. A gyár nagyméretű fejlődését az összegek növekedése mutatja, de ezen belül a nyereség gyorsabb emelkedése az ügyes piackihanználáson kivül a gyártmányok fejlődését, a folyamatos termelés jegyeit tükrözi. A kezdeti 82
