Szekeres József: Ganz Ábrahám 1814-1867. A Ganz gyárak alapítójának életrajza (Budapest, 1967)

A gyár fejlődése az 1860-as évek kezdetéig

A gyár fejlődése az 186o-as évek kezdetéig

"Első kezdete ennek a gyárnak is kisebbszerü volt. A tulajdonos szorgalma és szakismerete azonban mindig magasabbra, nagyobb tökély és terjeszkedés után vágyott..." /Vasárnapi Újság. 1862./

"Sok éven át hányta, vetette őt az élet, megszűrte a tapasztalás, inig ama világhírű találmánya jobb napokat virrasztóit feje fölé. Hövid idő alatt felépült hires vasöntödéje, s azóta hirdeti a magyar gyáripar virágzását."

/Magyarország és a nagyvilág. 1867./

Ganz gyárának, budai üzemének technikai - területi fejlődésében a szabadságharc kezdete óta 1852-ig lényegében nem történt változás. Az 1852. évben felvett vagyoni leltár szerint öt telken terület el a gyártelep, - öntödével, lakatos-, kovács- és asztalos müiie 1 уekke 1 rendelkezett. Az üzemhez tartQztak még a lovak és kocsik, melyekkel a szállításokat végezték, hagy nyersanyag és tüzelőszer készlet volt az üzembep felhalmozva, ahol a szükséglet szerint áo-6o munkás dolgozott. Havonta 600-800 q.

/ V *'

öntvényt termeltek 9°o q szén és 250 q koksz valamint jelentős mennyiségű homok felhasználásával. Erről az alapról indult el a fejlődés.

Az 185o—es évek végéig fennállott üzem hü leírását adja a Kereskedelmi és Iparkamara 1859 évről szóló jelentése: "12o munkást foglalkoztat, van egy lo lóerős gőzgépe, 6 fúrógépe gőz- és kézihajtásra, 1 gyalugépe, 1 horonyvágógépe, 1 kerékprése; van továbbá á kovács tűzhelye, 2 kupolkenencéje, 2 tégelykemencéje, ádaruja, 2 fujtatója, 15 satuja, 2 ventilátora, 1 szalagfűrésze gőzeröhajtással stb, Évente kb. З0.000 mázsa öntött vasat dolgoz

78