Szekeres József: Ganz Ábrahám 1814-1867. A Ganz gyárak alapítójának életrajza (Budapest, 1967)
Ganz és gyára az 1849-1852 évekbén
ekkor próbálkozott meg Svájcban társat és Triesztben pénzkölcsönt szerezni, végiül is Marquart talált valakit, aki a jövőbeli haszon reményében З6.000 forintot áldozott. Ganz elekor már belátta, hogy Szászkán nincs remény jelentős nyereségre, igyekeznie kell, hogy legalább befektetett pénzét visszakapja. Konrádban és Henrikben, akiket megpróbált érdekeinek vedel:, ere Szászkára küldeni, csalódott. Jakab öccse pedig, aki Svájcban jelentős üzleti tevékenységet folytatott, nem akart állandóan Magyarországon Szászkán élni és bátyja érdekeit képviselni, távol minden jelentősebb- kulturvidéktől, a zord hegyek között. A szászkai vállalkozás Ganz részére nem járt eredménnyel, ellenkezőleg a budai öntöde legrosszabb üzletmenete idején 27.000 forint készpénzét vette igénybe. A hatalmas pénztőke éveken át tartó kiesése fékezte Ganz tevékenységét, sőt egy ideig anyagi csőddel is fenyegette. Csak a legnagyobb erőfeszítéssel volt képes helyzetét újból megjavítani és felemelkedését folytatni. A szászkai sikertelenségének oka - a szélhámos Marquart pénzpocsékolásán és hozzá nemértésén kívül - a beruházási költségeket fedező tőke hiánya volt. A nyersvastermelés Ganz legnagyobb erőfeszítései ellenére sem indult seg, valami mindig hiányzott, aminek a pótlására pénzre lett volna szükség; ami ’.íarquarthak egyáltalán nem volt, Ganznak pedig egyre kevesebb. Az uj társ részesedését a meglévő adósságok fedezésére használták fel. Végül 1856-ban jutott Ganz befektetett tőkéjéhez, amikor az Osztrák Álla avas ut Társaság megvásárolta Szászkát» Ganz figyelme az év második .felétől újból a budai öntöde felé fordult. Lázas igyekeze-r tét fejtfcétt ki, hogy az elveszett 27.000 forint pénztőkét mielőbb pótolja, hogy a jelentős pénzkiesés ne gátolja az üzem - amúgy is kedvezőtlenül-alakuló menetét. Az 185o-es évek elején, az abszolutizmus időszakában számos kedvezőtlen tényező akadályozta a gyáripar továbbfejlődését, fellendülését. A nemzeti függetlenség, a tőke és a képzett munkások hiánya, továbbá az iparvállalatok jogi helyzetének szabályozatlansága közvetlen akadályként jelentkeztek. Az osztrák ipar ugyanekkor vám nélkül árasztotta el tennékeivel a magyar piacot s a fiatal magyar ipar a legnagyobb nehézségek közepette folytatta 54
