Szekeres József: Ganz Ábrahám 1814-1867. A Ganz gyárak alapítójának életrajza (Budapest, 1967)
A gyár fejlődése a szabadságharc kezdetéig
gyarapodás szenpontjából nem sokat jelentett, viszont a rajta álló többlakásos ház már sokat segített volna az üzemen és Ganzék lakásgondjain. A ház vételára 7»5oo Ft, volt azonkívül egy 600,Ft-os kölcsön is terhelte az ingatlant. A budai tanács ez esetben megértőnek bizonyult Ganz,kérelme iránt, s hozzájárult, hogy a 7.500,- Ft-ból mindössze 2.500,- Ft-ot fizessen ki készpénzben és engedélyezte a kölcsön Ganz által történő átvállalását. Ganznak mindössze 500,- Ft-ja volt a vételhez készpénzben, a hiányzó pénzt egy bevándorolt kézművestől Wilke Gottliebtől kapta kölcsön, aki az első évek pénztelensége és nehézségei közepette több alkalommal is kisegítette. A szerencsésen közbejött második házvétel lehetővé tette ^anznak az üzem szélesebb keretekben történő felépítését, megoldotta lakásgondját. így a gyáralapitás és üzemkezdés nehézségeit Ganz sikeresen leküzdötte. A következő hónapokban és években az uj üzem életképességét folyamatos munkával kellett biztosítani és megszilárdítani. A g/ár fejlődése a szabadságharc kezdetéig "...mindjárt az ele-jén a kezdeményezés nehézségeivel szerencsésen megküzdött." /Sarkady István; Hajnal 1868./ Buda két kis szűk utcája között, az egykori Kórház, /ma Ganz/ éá Királyhegy /ma Bem József/ utcák által határolt területen, nem messze a budai Fő utcába való torkolástól, a múlt század negyvenes éveiben két kis jelentéktelen, földszintes házacska állott, melyek sem helyükkel, sem térbeli terjedelmükkel nem mutattak arra, hogy kiinduló pontjai lesznek egykor egy gigantikus ipari vállalatnak. Ebben a két egyszer.ü házban rendezte be műhelyét Ganz Ábrahám. Az épületekben lévő öntöde olyan volt, mint az ország sok más kis műhelye, ahol fáradhatatlanul folyik a munka és szorgos kezek fáradoztak a mindennapi kenyérért. A járókelők figyelmét nagyobb mértékben nem vonta magára az uj üzem. A Királyhegy utca szemben lévő oldalán fekvő katonai é— lelemraktár és szertár parancsnoka is csak négy hónappal az üzemkezdet után gondolt az esetleges tűzveszélyre, melyet a kohóból 31
