Szekeres József: Ganz Ábrahám 1814-1867. A Ganz gyárak alapítójának életrajza (Budapest, 1967)
A gyáralapítás
fiatalos hangzású németnyelvű ajánlat válaszolt. Az árverezők meglepetten fordultak az egyszerű külsejű, ismeretlen Jo év körüli, magyar ruhálpa öltözött fiatalember felé, aki 4ooo forintot ajánlott a házért. Az árvereztetők azonban felfedezték, hogy ennek az embernek pénze van, ezért,rövid tanácskozás után kevésnek tartották a megajánlott összeget. A fiatalember elmosolyodott, megállapította magában, hogy minél nagyobb összeget szeretnének tőle, de a házra is sürgősen szüksége volt, ezért röviden - mert az egyszerű világos cselekvés hive volt - közölte, hogy legutolsó árként 4500 forintot ajánl fel, ha a tanács ezt elegendőnek tartja, úgy hajlandó azonnal fizetni, ha nem, akkor visszalép. Az árvereztetők újból összehajoltak, vágül Tümböck tanácsnok intett a kikiáltónak. És miután újabb ajánlkozó nem akadt, a kalapács háromszor koppant és a házat, mint a legtöbbet Ígérőnek, ,'a fiatalembernek, - G^nz Ábrahámnak - Ítélték oda. Mindez 1845. január 2o-án történt. + + + Magyarországon az 184o-es években a vasöntés, a vaskohászat igen elmaradott állapotban volt* A jövő kapitalista fejlődésének csirái már meg voltak a társadalomban, mégis az ország vas- és gépipari áruszükséglete, amely elsősorban mezőgazdasági eszközök, és gépek formájában jelentkezett, még igen kismértékű. Ezt a kis keresletet is igyekeztek az osztrák birodalom iparilag fejlettebb részeinek gyárosai, kereskedői a saját áruikból kielégíteni, versenyezve az országon belül meglévő, de fejletlen vas- és gépiparral. A negyvenes évek második felében az Iparegyesület, majd a Védegylet és a Gyáralapító Társaság egyforma lelkesedéssel igyekezett a külföldi, főleg osztrák versenytől megvédeni a gyenge magyar ipart, és uj -gyárak.alapításával megteremteni a hiányzó gyáripart. Az Európaszerte megerősödő és fellendülő kapitalizmus hatására Magyarországon is bizonyos fejlődés indult meg. A magyar búza és liszt külföldi eladása jó üzleti lehetőségeket biztosított és fellendítette a gabonatermelést - amelyet korábban a feudális termelési viszonyok között tovább fokozni nem láttak lehetségesnek, - és egyben a korszerű malomipar kialakulásához 22