Szekeres József: Ganz Ábrahám 1814-1867. A Ganz gyárak alapítójának életrajza (Budapest, 1967)

A százezredik vasúti kerék öntése. Ganz betegsége és halála

munkás jóléti intézkedések akkortájt a nyugati országokban is ritkaságszámba mentek. Minden kényszer vagy rendelkezés nélkül kórházat létesített a gyárban, ahol a beteg munkás ingyen gyógy­kezelést és orvosságot kapott. Az elnyomorodott munkások számára nyugdijat biztosított. A nagy jólét közepette, amelyben élt, nem feledkezett meg a szegényekről sem; minden alkalmat megragadott, hogy enyhitsen nehéz sorsukon. Adományokat juttatott a város inségenyhitő ak­cióira, a városi közkórháznak és árvaháznak. Saját hozzátarto­zóit is mindig készséggel segítette. E ténykedései emberségessé­gére, az akkori társadalomban lehetséges emberi megnyilvánulások­ra utalnak. A százezredik vasúti kerék öntése. Ganz betegsége és halála "Szó sincs róla, hogy ő egetverő nagyság s eszünk ágában sincs belőle olyat akarni, csinálni, de igen olyan férfiú, kinek lobo­góján utolsó lehelletéig e jelszó lengett: előre munka által! ki tudja jól, csak az oly haza lehet nagy, mely anyagi jólétnek örvend, mert az anyagi jólét alapja az erkölcsi, alapja a szellemi jólétnek." /Magyarország es a nagyvilág. 1868./ 1867. tavaszán megszületett a kiegyezés az osztrák és ma­gyar uralkodó osztályok között. A kompromisszum minikét csoport­nak érdekében állott. A szabadságharc leverése után az osztrák birodalomban'kialakított politikai-gazdasági rendszert az oszt­rák uralkodó körök - a sorozatos diplomáciai és katonai veresé­gek után - nem tudták továbbra is fenntartani. A Habsburg biro­dalom léte szempontjából sürgetően szükséges volt a megegyezés a második nemzetiség uralkodó osztályával. A magyar uralkodó osz­tály felismerte az 166o-as évek derekára kialakult uj helyzet le­hetőségeit és engedmények fejében hajlandóságot mutatott az e­­gyezkedésre. A ki nem mondott, de legfontosabb feltételek egyike 97

Next

/
Thumbnails
Contents