Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A műfajok születésétől a műfajok felbomlásáig - A festészettől örökölt műfajok - A portré
Erfurth: Dorsch professzor, 192? konjunktúrának is vége szakadt egyszer. A közönség érdeklődése a hatvanas évek közepére megcsappant, a portrékészitő műtermek zömében pangott az üzlet. Új ötletekben nem volt hiány52, de valamennyi között csupán egy — F. R. Window londoni fényképész elképzelése—- váltotta be a hozzáfűzött reményeket. Először 1866. május 18-án, a The Photographie News-ban közzétett cikkében említi meg a kabinetképet53, amely — véleménye szerint — a vizitportrénál előnyösebb (kb. 10*13 cm-es) arányokkal rendelkezik (az angol 16,5*10,8 cm-es, az európai pedig 16*12 cm-es). A lap hétről hétre visszatért az új portréformára és sürgette, ösztönözte a fényképészeket, hogy mielőbb próbálják ki. Az optikusok új, a kabinetkép készítéséhez felhasználható lencséket csiszoltak. Élelmes vállalkozók a korábbinál nagyobb méretű albumot dobtak piacra. A kabinetkép, ha lassan is, de fokozatosan népszerűsödött. 1868- ban már Európa-szerte ismertté vált és az Egyesült Államokban is elterjedt. A hetvenes évek végének divatját— egészen az első világháború kitöréséig — a változatos fantázianevekre keresztelt képméretek — az Angliában 21 *10,6 cm-es, a kontinensen 10*12 cm-es Promenade, a 21,5*14 cm-es Boudoir, a 17,5*25,4 cm-es, illetve 20*21,5 cm-es Imperial jellemezték. A fényképek előkerültek az albumból, fel a falra, ki a zongorára vagy a komódra. A XIX. század utolsó évtizedében a portréfotográfia története legnehezebb korszakát éli. Azok, akik valaha százezrével tódultak a fényképészhez, most maguk kezdenek fotografálni. Kedvelt témák egyike érthetően az emberi arc. A mesterség válságba jut, a portréművészetet megújulásra készteti az amatőrök kihívása. Az új típusú portré a századvég Németországából indul el hódító útjára. Elsőként a Hamburgban dolgozó Rudolph Dührkoop (1848—1918) készít portrét a szabadban. Nem idegenkedik attól sem, hogy műterem helyett otthonukban, természetes környezetükben örökítse meg modelljeit ún. e/lenfényben, amelyet kortársai közül ő alkalmaz a legmeré-96