Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)

A műfajok születésétől a műfajok felbomlásáig - A festészettől örökölt műfajok - A portré

Isenring Özvegy Barbara Tobler-Cellweger arcképe Színezett talbotipia, kb. 1840

sutt11 —, valamint lelkes amatőr fedezte fel a papírképben rejlő nagy lehetőséget és igyekezett azt kiaknázni. Választásukban nem kis szerepet játszott az a tényező is, hogy a kálotipizálás jóval olcsóbb időtöltésnek bizonyult, mint a dagerrotípiák készítése. Elsősorban azonban a papírképek meleg barna tónusvilága vonzotta őket, amely ellentétben állott a dagerrotípia hidegen fénylő, szürke, fémes csillogásával. A papírra készített művészi portré sajátosságait — pl. tónus- és részletgazdagságát — a skót David Octavius Hill (1 802—1 870) és az ugyancsak skót Robert Adamson (1821—1848), valamint a francia Henri-Victor Regnault (1810—

1878) képein érzékelhetjük legtisztábban.

75