Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)

Kísérletező művészek és művészi kísérletek - A fénymásolat

Egy eszköz használatát mindig a szándék irányítja, az elérendő cél szabja meg. Az olasz Gianni Castagnoii (1946) tárgyakat — pl. nyakkendőt—az amerikai Páti Hill állatokat — pl. egy hattyút4 — helyez, az olasz Bruno Munari (1907)5 és az amerikai Larry Williams6 arcát, Mario di Biase tenyerét7 nyomja, a francia Claude Torey8 felsőtestét szorítja az átlátszó üvegfelületre vagy hajlik fölé, mint a francia Nicole Métayer (1934)9

Mások — így Bea Nettles10 — fényképről vagy a tökéletes rajzolatú első

fénymásolatról húznak le újabbakat — mint Páti Hill11 vagy Mario di Biase12 — mindaddig, míg a kép kontúrjai teljesen el(össze)mosódnak, a rajzolat vonalakra, pontokra töredezik, foltokká málik szét.

A francia Guy Fihman is az elmosott rajzolatú képek híve, de ő a felvétel során mozdítja el a tárgyat, így éri el, hogy a xerográfia az elmozdulásos fényképekhez hasonló formát öltsön.13

Or/an (1947) átlátszó másolópapírra vagy műanyagra készített felvételét színes alapra vagy egy „normális"

373

Root: Táncosnő. Színes fénymásolat, 1978