Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A műfajok születésétől a műfajok felbomlásáig - Tájkép, város- és épületfotó
Le Gray: Tengeri látkép, 1856. 30*41 cm. Albumin papír e hősies expedícióból az utókorra maradt.16 Jóval kedvezőtlenebb időjárási és földrajzi viszonyokkal kellett megküzdenie az angol Samuel Bournenak (1 834—1 91 2), akit egy alkalommal sem várt oly aggódó tömeg, midőn a himalájai expedícióról visszatért, mint a Bisson fivéreket az Alpok lábánál, Chamonix-ban. Bourne három ízben vágott neki a Himalája lefényképezésének. Először 1863- ban — a német Hermann von Schlagintweitxe\ (1826—1882) egyidőben — indult útnak és tíz hétig tartózkodott a hófödte fennsíkokon. 1864- ben kilenc hónapot töltött ott el és ötszáz felvétellel tért vissza Angliába. 1866-ban — harmadszorra — elérte az 5700 m magasságban fekvő Manirung-hágót, ameddig — 1880-ig — rajta kívül senkinek sem sikerült feljutnia. Anglia lélegzetvisszafojtva figyelte e bátor vállalkozásról érkező híreket, amelyeket maga Bourne juttatott el a British Journal of Photography szerkesztőségébe. E cikkek ékesen szóló tanúbizonyságai mindazon nehézségeknek, amelyekkel — ebben az időben — egy ilyen messzire merészkedő, fényképezni vágyó világjárónak szembe kellett néznie, sőt mi több, amelyeket le kellett küzdenie.17 Kollodiumos nedves lemezre készült felvételeinek minősége vetekszik a korszak jeles tájképfotográfusainak munkáival. Nemcsak hegyvidéki felvételeinek tökéletes térhatása, de a legnehezebben fényképezhető témák — mint pl. a napfényben ragyogó, hófehér indiai templomok — tónusgazdag tolmácsolásában is lenyűgöző mesterségbeli tudásról tesz tanúbizonyságot.18 Olyan magasságban, ahol mások — Bisson, Aimé Civiale vagy az olasz 142
