Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)

A műfajok születésétől a műfajok felbomlásáig - Tájkép, város- és épületfotó

Notman: A Viktória-híd a Szent-Lőrinc folyó felett, 1859, Albumin, sztereó felvétel pizálással foglalkozott, majd áttért a kollodíum nedves lemez eljárásra. Máltára is fényképezés céljából érke­zett. Athénről, Máltáról, Konstantiná­­polyról készített és albumban kiadott felvételeit az ötvenes években az európai közönség is megcsodálta.90 A két fotográfus egyezteti elképzelé­sét és meghatározza úticélját: irány India. 1857-ben, útjuk közbeeső ál­lomásán, Palesztinában is készítenek képeket. Indiát követően pályájuk külön vágányon fut tovább. Robert­­sonnak „nyoma vész", Beato viszont Japánban folytatja, ahová 1862-ben érkezik meg. Minden érdekli: a temp­lomok (Kamakaru, 1 862—1867) és a világi épületek (Satsuma palota, Ye­­do, 1862—1867), a városok, az eg­zotikus, az európai ember számára oly különösnek tűnő japán táj, ame­lyet finom kontúrú, tónusgazdag fel­vételeken örökít meg.9d A fényképező indítéka már a XIX. században sem mindig művészi vagy tudományos. Voltak és maradtak, akik a fényképezést üzleti meggon­dolásból űzték, illetve űzik. Ez azon­ban nem zárja ki, hogy maradandót és művészit alkossanak. Mint az a nagystílű vállalkozó, aki 1856-ban azzal a szándékkal szállt hajóra egy angol kikötőben, hogy Egyiptomból, Palesztinából és Szíriából felvételek sokaságával térjen haza és e képeket — albumba kötve — áruba bocsássa. Francis Frith (1822—1898) ekkor még aligha sejtette, mire vállalkozik. Bejárta Egyiptom ókori műemlékek­ben gazdag vidékét. Fényképezett Thébában, Luxorban, megörökítette Karnakot és II. Ramszesz sziklába vájt templomát Abu Szimbelben. Meg­küzdőit a forrósággal, amely pillana­tok alatt kiszárította a kollodium le­mez nedves, fényérzékeny felületét. Harcolt a sátor fojtogató hősége el­len, amely akkor támadt rá, amikor le­mezeit előkészítette vagy előhívta. Ellenállt a heves homokviharoknak, az éjszaka dermesztő hidegének. Sokszor kerítette hatalmába a csüg­­gedés, de soha annyira, hogy ne bíz­zon küldetése sikerében. Sőt, két al­kalommal — 1857—1858-ban és 1859—1860-ban — visszatért. Elő­ször Jeruzsálemet, Betlehemet, Da­maszkuszi, Baalbeket örökítette meg, 137

Next

/
Thumbnails
Contents