Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)
A műfajok születésétől a műfajok felbomlásáig - Tájkép, város- és épületfotó
Baldus: Malom Auvergne-ben, 1854 tett, előnytelen tulajdonságai miatt — hamarosan átadta helyét a negatív/pozitív leképező eljárásoknak és ezek már lehetővé tették, hogy eredeti fényképekkel illusztrált albumok is napvilágot lássanak. A legkorábbiak egyike Maxime Du Camp (1822— 1 894) francia író — és a fényképezés újdonsült híve — 1 849—1 850-ben, a Közel-Keleten — Egyiptomban, Palesztinában és Szíriában — készült útirajza.96 Napóleon egyiptomi diadala óta a franciák tízezrei álmodoztak e csodás vidékekről, annak mesés műkincseiről, titokzatos tájairól, a civilizáció egyik bölcsőjéről. Csak keveseknek adatott meg, hogy saját szemükkel lássák, még kevesebbeknek, hogy képekben számoljanak be élményeikről. A negyvenes években több dagerrotipista látogatott el a Közel- Keletre, de Du Camp — akiben égett a vágy, hogy az elsők között az első legyen — volt az a fotográfus, aki kötetben tehette közzé a látottakat. A Népművelési és Oktatási Minisztérium megértő támogatásával szervezett utazásra elkísérte őt író barátja, Gustave Flaubert is. Neki jutott a feladat, hogy szavakkal kommentálja azt, amit Du Camp objektívje rögzített. 1849 novemberében indultak útnak és 21 hónapig maradtak távol. Az útról Du Camp 220 kálotípiát hozott magával Európába. Közülük 125 jelent meg nyomtatásban, 25 héten keresztül, 5—5 nyomat, rövid ismertetésekkel kísérve. Jelentős részük az ókori építészet emlékeit ábrázolta, a legapróbb részleteket is gondosan bemutatva. A tiszta, éles felvételeken még a hieroglifák is jól olvashatóak. A fénykép nemcsak a XIX. század kultúrájára, de az emberek valóságszemléletére is hatást gyakorolt. Nem 134
