Szilágyi Gábor: A fotóművészet története a fényrajztól a holográfiáig - Képzőművészeti zsebkönyvtár - Képzőművészeti zsebkönyvtár (Budapest, 1982)

A műfajok születésétől a műfajok felbomlásáig - A festészettől örökölt műfajok - A portré

Arbus: Vasárnap Brooklyban sétáló fiatal pár. A csecsemőt Hajnalnak hívják. A kisfiú szellemi fogyatékos, 1966

gépet a kezébe. Képei első pillantásra talán naivnak, modelljei mereveknek, beállítottaknak tűnnek. Néhányukat valóban „elrendezte" műtermében a felvétel előtt, de sokukat saját környezetükben örökítette meg. Fotói cseppet sem emlékeztetnek kortársai portréira, mert Sander minden divattól, kortendenciától tudatosan távol tartotta magát. Lerskivel ellentétben, sohasem ábrázolta csupán modelljei arcát, mindig a fél- vagy egészalakos

portrét kedvelte. Elve volt, hogy a környezet, az öltözködés, az emberek mozdulatai, tartásuk épp oly jellemző erővel bír, mint arckifejezésük. Valamennyi modell egy-egy társadalmi réteget, csoportot tipizál, amelyet Sander a képnek adott címmel — a paraszt, a munkás, a polgár, a művész, a munkanélküli — hangsúlyoz és tesz egyértelművé.

Az angol Bill Brandt (1904) a fotóművészet számos területén — tájkép,

104