Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)
61 fárasztja a szemet, de mint azonnal látni fogjuk, ha a tervezés a fénycső üzemének sajátosságaira kellő figyelmet fordít és a kivitel szakszerű, akkor semmiféle panasz nem merül fel és a fénycsővilágítás előnyei teljes mértékben érvényesülnek. A fluoreszkáló fénycsövek szerkezete, áramköre és üzeme tudvalevőleg sokkal bonyolultabb mint az izzólámpáé, amelynél üzemi hiba aránylag ritka s ha kb 1000 órai használat után elszürkül, majd kiég — amit egyszerű megtekintéssel ma már laikus is meg tud állapítani — akkor újjal pótolják s ezzel a világítás folytonossága helyreáll. Nem így fluoreszkáló fénycsöveknél, amelyeknél üzemi hibának több a lehetősége és ha ilyen felmerül, a laikus legtöbbször sem az okot felderíteni, sem a hibát megszüntetni nem tudja. Sőt a fluoreszkáló lámpák alkalmazása még annyira új terület, hogy ily berendezéseknél gyakran műszaki közegek is követnek el hibát. A fénycsőberendezéseknél felmerült panaszok, illetőleg üzemi hibák négy csoportra oszthatók aszerint, hogy azokra tervezési, gyártási, szerelési avagy használati hiba szolgáltatott okot. A leggyakoribb hibák a következők: a) a megvilágítási erősség nem elegendő, b) káprázás, c) zavaró fényrezgések, d) a fény színe nem megfelelő, e) a környezeti hőmérséklet túl alacsony. ad a) Minél magasabb a fény színhőmérséklete, annál erősebb megvilágításra van szükség az izzólámpához viszonyítva. A szem által megkívánt világítási többlet a színhőmérséklet szerint 50— 80% s ha erről nem történik gondoskodás, akkor a dolgozó szeme fényhiányt érzékelve a világítást nem tartja kielégítőnek. ad b) Káprázási panaszok oka a csupasz fénycső, ha az olyképpen van elhelyezve, hogy állandóan a szem látóterébe esik. Ez a hiba főként munkahelyeknél jelentkezik, tehát oly esetekben, amidőn csupasz fénycső által előidézett túlsugárzás naponta sok órán át fárasztja a dolgozók szemét. A sok ezer munkahelynél látható csupasz berendezésnél abból a feltevésből indultak ki, hogy a fluoreszkáló fénycső fénysűrűsége a csupasz izzóénak alig egy ezrede és ezért azt hitték, hogy ezáltal minden káprázati veszély elmúlt. Ez a feltevés téves, mert bár a fénycső fénysűrűsége tényleg csak csekély része az izzólámpáénak, de ugyanekkor felületi világossága még mindig 200—250%-kal nagyobb annál az érték
