Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)

54

ran használt jelölési módját, amely a Maxwell—Helmholtz-féle színháromszög egyszerűsített kifejezése, a 21. ábra szemlélteti, amelyben X koordináta a fény százalékos vörös-, Y zöld-tartalmát adja. A harmadik koordináta mindenkor a Z = 1 — (x -j- y) össze-21. ábra. Néhány fényforrás színkoordinátái az I. C. I. színdiagrammban.

függésből adódik. A zárt vonal a különböző hullámhosszúságú telített fénysugárzás pontjait köti össze. A gyakorlatban előforduló összes szín az ezen vonal által bezárt felületen belül foglal helyet. Az ábra közepén húzódó hajlott vonal az abszolút fekete test színkoordinátáit adja különböző hőmérsékleteknél. Ezen vonalon láthatjuk néhány fontos fényforrás jellemző pontját, amelyből azok színkoordinátái megállapíthatók:

2 850° K színhőmérsékletű wolframizzólámpa

3 500° K « « fluoreszkáló fehér fénycső

6 500° K « « fluoreszkáló napfénycső

24 000° K « « kék égbolt.

Az ábra alapján például a 6500° K-s napfénycső zöld koordinátája 0,33, vörös koordinátája 0,31 és így kék koordinátája