Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)
50 emisszió csökkenését. Itt ugyanis közrejátszanak a pozitív ionok, amelyek hevesen bombázzák az izzókatódát, amitől az elektródák felülete lassan poriadásnak indul. Az így leváló parányi részecskék a kevésbbé forró közeli csőfalon rakódnak le és annak fokozatos feketedését okozzák. Ezért az elfeketedés az égési órák növekedésével főként a csővégeken figyelhető meg. x\ pozitív ionbombázás okozza a cső gáztöltésének az elektródák általi fokozatos elnyelését is. Ezáltal csökken a gáznyomás, ami idővel oly mértéket ér el, hogy a lámpa nem képes többé gyújtani. A gázelnyelés mértéke függ az áramerősségtől, a gáz nyomásától, valamint az égési óraszámtól, de független a cső hosszától és átmérőjétől. Az emissziós anyag el porlódása legerősebb gyújtáskor, amikor a csövet a begerjedéshez szükséges 600—900 voltos pillanatnyi feszültséglökés éri s amellyel minden egyes esetben velejár kevés emissziós anyagnak az elektródáról való leválása. A cső élettartamát rövidíti továbbá a luminofor netaláni tisztátlansága is, amely a gyártási folyamat alatt került az anyagba. Ezenfelül tisztátlanság kerülhet a cső belsejébe az alapgáztöltéssel, a higanygőzzel és az elektródák révén. A luminoforbevonat lassú tönkremenetelében része van a cső belsejében gerjesztett bomlasztó hatásnak is, ami a lumenteljesítmény csökkenésében nyilvánul. A cső fokozatos elfeketedése tehát nem csőhiba, hanem a cső elhasználódásának üzemszerű következménye. Az említett okok mellett a fénycső élettartama azonban legfőképpen a bekapcsolások gyakoriságától függ. Minél hosszabb az átlagos égési óraszám bekapcsolásonként, annál nagyobb a cső élettartama, miként az a tájékoztató jellegű 20. ábrán látható. Ha egy-egy gyújtásra átlagban három égési óra jut, akkor a fénycső közepes égési tartama mintegy 2500 óra. Ha azonban a kapcsolások gyakoribbak, vagy a hálózati feszültség értéke nem marad a megengedett határokon (+ 10%) belül, továbbá ha a környezeti hőmérséklet túl magas, vagy túl alacsony, akkor a fénycső élettartama megrövidül. Viszont megszakítás nélküli folytonos üzemben a fluoreszkáló fénycső élettartama a 6000 órát nemcsak elérheti, de túl is haladhatja. Ennek gyakorlati jelentősége ott mutatkozik, ahol a fénycsövek éjjel-nappal megszakítás nélkül be vannak kapcsolva, mint pl. ablak nélküli laboratóriumokban, erőtelepi vezénylőtermekben, különleges műhelyekben, sötét üzemi helyiségekben stb. A fénycső áramkörének van még egy alkatrésze, amely időszakos megújítást igényel és ez a gyújtó, melynek élettartama
