Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)
43 csökkennek, amelyet a szem már nem érzékel, minélfogva a zavaró hatás teljesen megszűnik. Az ikerkapcsolás áramdiagrammját a 10. ábra tünteti fel. Mint látható, az első cső árama (Ia) fázisban kb. 60°-kal késik a hálózati feszültséghez képest, az ikercső (Il2) fázisban ugyanennyivel siet és így a két részáram vektorainak mértani összegezése a fáziseltolás teljes kompenzálására vezet. A fluoreszkáló fénycső üzemi sajátosságai A különböző csőkapcsolásoknál fellépő fényingadozásokról a 11. ábrán látható oszcillogrammok tájékoztatnak. Mint az ábra 11. ábra. A fluoreszkáló fénycső fényáramának ingadozása egyfázisú, kétfázisú, iker- és háromfázisú kapcsolásnál. mutatja, ikerkapcsolásnál a fényingadozások ugyanúgy erősen lecsökkennek, mint kétfázisú kapcsolásnál. Az egyenletesség természetszerűleg legnagyobb három váltott fázisra való kapcsolásnál. A fénycső által felvett áramerősség úgy a gázoszlop, mint a luminoforréteg fajlagos terhelését szabja meg, ami kihat a fénycső fényhasznosítására. A legkedvezőbb érték a 15, 30 és 40 wattos csöveknél 250—400 milliamper körül van (lásd 12. ábrát), amit a csövek szerkesztésénél természetesen figyelembe vesznek. A fluoreszkáló fénycsövek fényhasznosítása függ a cső hosszától is és bizonyos határig általában a csőhosszal nő, miként az a
