Zipernovszky Ferenc: A fluoreszkáló fénycső jelentősége, előnyei, működése, áramköre, gazdaságossága, kiválasztása (Budapest, 1951)
24 kinetikai energia egyenértékét sugárzási energia alakjában bocsátja ki. A gerjesztett atom által kisugárzott energia fény, vagy ibolyántúli sugárzás, vagy meleg. A fluoreszkáló csövek töltését alkotó higanygőz megfelelően gerjesztve mind a hármat sugározza. Ha az elektron energiája a belső keringési pályán Elt a külsőn E2, akkor a gerjesztési energia a két érték különbsége. Ha a Planckféle állandót (6,55 X 1(D27) A-val jelöljük, akkor az atomfizika idevonatkozó törvénye szerint a kisugárzott energia frekvenciája: Eszerint minél nagyobb a két keringési pálya közötti energiakülönbség annál nagyobb a kisugárzott energia frekvenciája. A kisugárzott fény hullámhosszúsága az atomelektron gerjesztetlen és gerjesztett energiaszintje közötti potenciálkülönbség, Vd, függvényében is kifejezhető. Ugyanis így például Vd = 3,2 volt potenciálkülönbség A = 380 m/u hullámhosszúságú ibolyaszínű fényt, Vd — 1,6 volt A = 760 mfi hullámhosszúságú vörös színű fényt gerjeszt. A pályájáról kilökött elektron a külső pályáról esetleg nemcsak egy, hanem több fokozatban térhet vissza, amely esetben az egyes átmenetek között fennálló energiakülönbözetnek megfelelő hullámhosszúságú sugárzásokat bocsát ki. Kísérletek szerint lehetségesek oly esetek is amidőn a pályájáról kimozdított elektron a külső pályáról nem ugrik vissza azonnal, hanem a pillanatnyi időzéshez képest kb. ezerszeres ideig marad ott. Ekkor az elektron ú. n. metastabil állapotban van. A gerjesztett elektron által két különböző energiaállapot közötti átmenete közben kibocsátott fény a spektrumban mint színképvonal jelentkezik, melynek helyét v értéke szabja meg. A színképvonal helye és szélessége függ ezen kívül a gáz anyagától és nyomásától is. Szilárd és cseppfolyós testek folytonos színképeivel szemben gázok és gőzök színképei általában vonalasak, nagyobb nyomásnál részben sávosak. De nemcsak elemek, hanem az összes vegyületek gőzalakban gerjesztve képesek fényt sugározni, amidőn is színképük ugyancsak sávos. A fénycső elektródáira működő feszültséget növelve a katód-^2 Ei “ h " 1 2336 mikron 1233-6 .... ..--------millimikron Vd i
