Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
5. Erőtani alapismeretek
szahatás elvének tárgyalásakor a rakétákkal kapcsolatban emlékezzünk meg Segner András magyar tudósról is, aki első ízben foglalkozott ennek a jelenségnek beható vizsgálatával. Segner vízikereke volt az első erőgép, ami reaktív erővel dolgozott. Lényegében vízzel telt tartály volt, alul kifolyócsövekkel. A csövek érintő irányában vezették ki a tartályból a vizet úgy, hogy amikor a víz kiáramlott, a kerék hátrafelé forgott. Az egyszerűnek látszó szerkezet tulajdonképpen a technika egyik legszellemesebb alkotása. Leonhard Euler — eredetileg svájci, majd pétervári matematikus — mutatta be a berlini akadémia matematikai szakosztályának ülésén. Segner András János (1704—1777) a legkiválóbb magyar kutatók és feltalálók egyike. Nevét a Segner-kerékről ismeri mindenki, de tudnunk kell, hogy korának egyik legnagyobb természetkutatója, feltalálója volt. Pozsonyban született, és ott tanult. Az ottani gimnáziumban Bél Mátyás volt egyik tanára, a kor legnevesebb földrajztudósa. Az ő földrajzkönyvéhez készített Mikoviny Sámuel magyar mérnök nagy térképet Magyarországról. Segner orvosnak készült, külországi — főleg német — egyetemeken tanult. Jenában feltűnt matematikai képességével, értekezéseket írt, előadásokat tartott, és ugyanakkor szorgalmasan készült orvosi hivatására. 1730-ban visszatért Pozsonyba, és orvosi gyakorlatot kezdett, majd Debrecenben működött, de tudásvágya a jénai egyetemre vitte vissza, és ott 1733-tól kezdve mint rendkívüli tanár tanított. Jenából Halle-ba, majd Göttingába ment tanárnak, fizikát és matematikát adott elő. Könyvei jelentek meg, matematikai és fizikai előadásaihoz írt tanulmányokat, geometriai problémákkal foglalkozott. Az orvosi egyetemen is tanított, főleg kémiát. Később nagyobb fizika könyve jelent meg, melyben az általa feltalált vízikereket ismertette. Végül Halle-ban kapott egyetemi katedrát, és ott is halt meg 1777-ben. Segner bizonyította be, hogy a „hatás-visszahatás” elve légüres térben is érvényes, pedig még ma is vannak, akik azt hiszik, hogy a rakéta azért halad előre, mert a kilövellő gáz a levegőre „támaszkodik”. Foglalkozott a súlypont kérdésével, csillagászattal, kémiával, és technológiával is. 93
