Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)

5. Erőtani alapismeretek

A gránithegyről elég jó térképek álltak rendelkezésre, s ezek alapján ki lehetett számítani ä hegy térfogatát. Mint­hogy majdnem tiszta gránitból volt, a gránit fajsúlyának ismerete alapján a hegy tömegét is előre ki tudták számítani. Azt kellett tehát meghatározni, hogy ez az ismert tömegű hegy mennyiben befolyásolja a függőón irányát. 33. ábra. Maskelijn és Hutton kísérlete Egy derült éjszakán, pontos távcsöves iránymérő mű­szerrel — teodolittal — a hegycsúcs északi oldalán megmér­ték a Sarkcsillag magasságát. Ezután a megfigyelőhelytől pontosan délre újból felálltak a teodolittal, és ott is megmérték a Sarkcsillag magasságát. A Sarkcsillag magassága mindig kijelöli az illető hely földrajzi szélességét. A két álláspontból mért sarkcsillag­magasság különbsége tehát a két hely közötti távolság fokok­ban, ill. ennek törtrészeiben kifejezve. Pontosabban szólva, a sarkcsillagmagasság-mérések közötti különbség szögekben ugyanakkora, mint a Föld középpontja felé mutató irányok közötti szög. 6 Fizikai olvasókönyv — 8114/1. 81

Next

/
Thumbnails
Contents