Fehér Imre - Horváth Árpád: A fizika és a haladás 1. rész (Budapest, 1960)
5. Erőtani alapismeretek
(lakban elhelyezett műszerek önműködően jelezték a magas légkörben uralkodó viszonyokat — hőmérsékletet, légnyomást stb. Könyvünkben többször szó kerül geofizikai jelenségekről, mérőmódszerekről, műszerekről stb. Ezúttal a gravitációval kapcsolatos módszereket beszéljük meg, nevezetesen a nehézségi erő változásainak mérését. A nehézségi erő a Föld nem minden pontján egyenlő. Mondottuk, hogy a sarkok közelében nagyobb, az Egyenlítő környékén kisebb, aszerint, hogy közelebb vagy távolabb vagyunk-e a Föld tömegközéppontjától. Megjegyezzük, hogy a geodéták — földmérők — nem is tudják pontosan, hogy hol van a nehézségi erő középpontja, mert a függőón iránya nem egyértelműen egy pont felé mutat. A függőón helyenként eltér a Föld sugarának irányától, esetleg több fokkal. Magyar geofizikusok sokat foglalkoznak a függőóneltérés számításával, mérésével, hogy a térképezésnél, geológiai és geofizikai felvételeknél az egyes, egymástól távol fekvő területek adatait is ugyanarra a pontra, ugyanarra a függőónhelyzetre tudják átszámítani. A mérés és számítás nagyon bonyolult, igen magasfokú matematikai készséget kíván az ilyen kutatómunka. Nemcsak a Föld alakja miatt változhat a nehézségi erő, hanem azért is, mert a földkéreg nem homogén, nem azonos anyagokból épült fel. Lehetnek nagy területek, ahol — mondjuk — ólomérctelepek vannak, itt nagyobb a nehézségi erő, mint ahol a mélyben pl. alumíniumérc vagy óriási barlangüreg van. A nehézségi erőt ingamérésekkel határozzák meg. Szabatosabban kifejezve, a nehézségi erő gyorsulását kell meghatározni, tehát azt, hogy milyen mértékben ,,gyorsul” a leeső test. Láttuk, nálunk 9,81 m/sec2 a gyorsulás. Az abszolút nehézségi erő méréseket alapjában véve egyszerű, valójában azonban végletekig finom megmunkálású, érzékeny szerkezettel végzik. Az ingamérésre szolgáló berendezésben négy súlyos inga helyezkedik el egymás mellett. Az ingákat elengedik, és ekkor egymással szemben lengenek. Nem kell mást tenni, mint a percenkénti lengések számát megolvasni, amiből a másodpercenkénti lengés, illetve 72
